Infostart.hu
eur:
364.24
usd:
316.15
bux:
150381.6
2026. augusztus 12. szerda Klára
Maszkot viselő járókelők a tokiói tőzsde kijelzője előtt 2020. február 3-án. Tokióban a 225 válogatott részvény Nikkei mutatója 1,09 százalékos veszteségben zárt. Az új koronavírus globális kereskedelemre gyakorolt hatása miatt esnek az ázsiai indexek.
Nyitókép: MTI/EPA/Franck Robichon

Koronavírus - Durva dolgok jönnek az európai és ázsiai gazdaságban

A gazdasági és pénzügyi válság óta a legnagyobb visszaesésre kell számítani a világgazdaság teljesítményében a koronavírus-járvány kitörése miatt - írja a párizsi székhelyű Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) hétfőn kiadott köztes világgazdasági helyzetjelentésében.

Az OECD szerint a világgazdasági növekedés a tavalyi 2,9 százalék után az idén legfeljebb 2,4 százalékos lehet, a legalacsonyabb 2009 óta. Az OECD ezzel 0,5 százalékponttal rontotta a tavaly novemberben kiadott világgazdasági prognózisában jelzett 2,9 százalékos globális GDP-növekedést.

Abban az esetben viszont, ha a vírusfertőzés elharapódzik Ázsiában, Európában és Észak-Amerikában, a növekedési ütem akár 1,5 százalékra is csökkenhet.

Azzal a feltételezéssel élve pedig, hogy a koronavírus-járvány az első negyedévben Kínában túljut a csúcson, a 2021-es globális GDP-növekedési előrejelzését 0,3 százalékponttal 3,3 százalékra javította az OECD.

Kínában a GDP-növekedés az idén 5 százalék alá csökkenhet, mielőtt jövőre ismét 6 százalék fölé emelkedne. A kínai GDP-növekedés a tavalyi 6,1 százalék után az idén 4,9 százalék lesz, ami 0,8 százalékpontos rontás a novemberi előrejelzéshez képest, jövőre pedig 6,4 százalék, ami viszont 0,9 százalékpontos javítás.

A G20-ak gazdasági növekedése a 2019-es 3,1 százalék után az idén a novemberi prognózis 0,5 százalékpontos rontásával 2,7 százalék lesz, jövőre pedig 0,2 százalékpontos felfelé javítással 3,5 százalék.

Németország az idén 0,3 százalékos GDP-növekedést érhet el, ami a novemberi prognózis 0,1 százalékpontos rontása. A jövő évi növekedés pedig 0,9 százalék lehet, a novemberi előrejelzéssel megegyező. Tavaly 0,6 százalékkal nőtt a német gazdaság.

Az euróövezet az idén 0,8 százalék, jövőre 1,2 százalék GDP-növekedést ér el az OECD szerint. Az idei növekedési előrejelzést 0,3 százalékponttal rontotta az OECD, a jövő évin nem változtatott. Tavaly 1,2 százalék volt az euróövezeti növekedés.

Az OECD azonnali és hathatós intézkedések meghozatalára szólítja fel a kormányokat gazdasági elemzésében a vírusjárvány gazdaságfékező hatásának kivédésére.

Az OECD elemzésében rámutat, hogy a vírus megjelenése előtt már észlelhetőek voltak a csökkenést követően a feldolgozóipari termelés stabilizálódásának jelei, bár a gazdasági aktivitás továbbra is gyengének volt mondható. A pénzügyi kondíciók is javultak az életbe léptetett monetáris intézkedéseknek köszönhetően. A vírusfertőzés kitörése viszont jelentős mértékben rontotta a rövid távú növekedési kilátásokat. A globális gazdasági növekedés üteme ezért az idén lassulni fog és 2021-ben kezdi majd meg fokozatosan visszanyerni lendületét.

Az OECD a vírusfertőzés terjedésének megfékezését szolgáló járványügyi intézkedések mellett célzott pénzügyi és monetáris intézkedéseket javasol a gazdasági károk kivédésére és kompenzálására.

  • Növelni kell az egészségügyi intézmények pénzügyi támogatását, valamint
  • ellentételezni kell a legsérülékenyebb társadalmi rétegek terheit.
  • Pótlólagos likviditást kell juttatni a pénzügyi rendszerbe annak érdekében, hogy a bankok a likviditási gondokkal szembesülő vállalatok, különösen a kis- és középvállalatok segítségére siethessenek.
  • A bankok finanszírozási képességét a kötelező tartalékráta csökkentésével is lehet javítani.
  • Adókedvezményeket, adófizetési haladékokat lehet nyújtani az érintett vállalatoknak, valamint
  • csökkenteni lehet energiafelhasználási költségeiket.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
A Kárpátokra nézve is van bőven tanulsága a kolumbiai földrengésnek

A Kárpátokra nézve is van bőven tanulsága a kolumbiai földrengésnek

Százak vesztették életüket a hétfői kolumbiai földrengésben, míg a szomszédos Venezuelában júniusban volt két, 7,2-es, illetve 7,5-es erősségű földrengés, a kettő között furcsa mód a látszólagos földrajzi közelség ellenére viszont nincs összefüggés. Van viszont tanulság bőven, erről is beszélt Harangi Szabolcs geológus, vulkanológust, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára az InfoRádióban.

Rendkívüli kormányzati tájékoztató jön Paksról, Magyar Péter külön is üzent a helikopterezésről

Csütörtökön 15 órakor tartják a kormány tájékoztatóját a szerdai paksi kihelyezett kormányülés után. Részletes tájékoztatást adnak a dunai fenékküszöb megépítéséről és a két bárka esetleges elsüllyesztéséről.
inforadio
ARÉNA
2026.08.13. csütörtök, 18:00
Sinkó Eszter
egészségügyi közgazdász
Tisza-kormány: döntött a kabinet a paksi beruházásról, újabb sokmilliárdos csontváz került elő

Tisza-kormány: döntött a kabinet a paksi beruházásról, újabb sokmilliárdos csontváz került elő

Szerdán ismét a kormány döntései kerülhetnek a hazai közélet fókuszába. Magyar Péter bejelentése szerint a kabinet Pakson ülésezve döntött az alacsony vízállás problémáját hosszú távon kezelő beruházásról: megkezdődik egy dunai fenékküszöb építése, szükség esetén pedig két bárka irányított elsüllyesztésével is készek megemelni a folyó vízszintjét. Nem ez volt az egyetlen kormányzati tájékoztató ma: 9 órától az augusztus 20-ai ünnepség részleteire derült fény, ahol bejelentették, hogy a programsorozat 4 milliárdból valósul majd meg, és 2000 drón is részt vesz a showban. Mindeközben kiderült, hogy 2024-től a választásokig 26 milliárd forintot fizetett az Orbán-kormány a Századvégnek, a NER-es építőipari cégek egy friss becslés szerint 2010 óta 900-1000 milliárdnyi profitra tehettek szert túlárazásokból, az Országos Mentőszolgálat telephelyein pedig rendőrök jelentek meg, a Népszava szerint a mentőautók beszerzésének ügyében. Budapest továbbra is küzd a nehéz anyagi helyzettel, szeptember végéig 125 milliónyi hitelt kellene visszafizetnie, aztán október közepéig 86 milliárdnyi szolidaritási hozzájárulást átutalni az államkasszába – ez a jelenlegi körülmények közt lehetetlen kihívást jelent, így egyre sürgetőbb a megállapodás a kormánnyal.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×