eur:
409.43
usd:
374.83
bux:
74343.85
2024. november 5. kedd Imre
Egy postás rezsi-utalványt kézbesít egy XIII. kerületi nyugdíjasnak 2019. szeptember 1-jén. Az elmúlt években a nyugdíjasok Erzsébet-utalvány formájában kaptak pluszjuttatást, de mivel az Erzsébet-utalvány megszűnt, most 9 ezer forint értékű rezsiutalványt biztosít számukra a kormány. Nem névre szóló a nyugdíjasok rezsiutalványa, azzal hozzátartozóikat is segíthetik, a posta szeptember 30-ig kézbesíti ki, és 2020. március 31-ig használhatók fel gáz- és áramszámla fizetésére.
Nyitókép: MTI/Mohai Balázs

Fontos felmérés a magyar nyugdíjakról

Bár a magyarok csaknem kétharmadát érdekli a nyugdíjcélú megtakarítás, 46 százalékuk nem rendelkezik ilyennel a Mabisz felmérése szerint.

Tíz vizsgált európai ország felnőtt lakossága csaknem felének (43 százalék) egyáltalán nincs önálló nyugdíj-megtakarítása. Magyarországon az átlagnál még rosszabb is a helyzet, a válaszadók 46 százaléka nyilatkozott így – derül ki az európai biztosítók nemzetközi szervezete, az Insurance Europe friss felméréséből, amely Magyarországon a Magyar Biztosítók Szövetsége közreműködésével készült el.

A több mint tízezer fő megkérdezésével készített kutatás a magyarok mellett a lengyelek, németek, osztrákok, svájciak, luxemburgiak, franciák, olaszok, spanyolok és portugálok nyugdíjcélú öngondoskodással kapcsolatos véleményét kérte ki. Elsősorban azért, mert a társadalom elöregedése miatt becslések szerint évi mintegy kétezermilliárd euró kiegészítő nyugdíj-megtakarításra lenne szükség Európában ahhoz, hogy valamilyen formában kezelni lehessen a nyudíjrendszerekre helyeződő nyomást.

A nem megtakarítók 42 százaléka jelenleg nem engedheti meg magának ilyen célú megtakarítás megkezdését.

A jelenleg nem megtakarítók aránya az átlagnál magasabb a nők, a fiatalok (18-35 év közöttiek), az alacsonyabb iskolai végzettségűek és a munkanélküliek, illetve részmunkaidőben dolgozók körében.

A válaszadók szerint a nyugdíjcélú megtakarításokkal kapcsolatos legfontosabb elvárás a biztonság:

73 százalékuk magasabb hozam helyett szeretne biztos lenni abban, hogy legalább a befektetett összeget visszakapja egy 20 éves befektetési időszak végén.

Ezt támasztja alá az is, hogy a válaszadók több mint kétharmadát elsősorban a garanciákkal kapcsolatos információk érdeklik szerződéskötés előtt, a szerződést követően 51 százalék nyilatkozott így. Szintén fontosnak tartják a költségekkel, a kockázatokkal, a kifizetésekkel és a befektetési teljesítménnyel kapcsolatos információkat. A legkevésbé fontosnak a befektetési stratégiákkal, az országok közötti hordozhatósággal és a szolgáltatóváltással kapcsolatos információk számítanak. A megkérdezettek 67 százaléka ezeket az információkat digitálisan szeretné megkapni.

Emellett a fizetési rugalmasság (hozzájárulás növelése/felfüggesztése), az örökösök részesülése a megtakarításokból és a likviditás (nyugdíj előtti hozzáférhetőség) is fontos szempontok. Az életkor, a foglalkoztatási helyzet, vagy a nem erősen befolyásolják az egyéni preferenciákat.

A kifizetésnél a válaszadók 46 százaléka elvben általában a járadékfizetést, 36 százalék pedig a rugalmas kivételeket választaná inkább az egyösszegű kifizetés (19 százalék) helyett. Konkrét összegek megadásánál ugyanakkor nagyjából fele-fele arányban választották a járadékfizetést és az egyösszegű kifizetést a megkérdezettek.

Címlapról ajánljuk

Horn Gábor: a tendenciák alapján az amerikai elnökválasztáshoz hasonló párharc lehet itthon is 2026-ban

A Republikon Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása szerint a Fidesz-KDNP 37, míg a Tisza Párt 36 százalékon áll a biztos pártválasztók között. A mostani felmérés alapján még a Mi Hazánk és a DK jutna be a parlamentbe, ha most vasárnap tartanák a választásokat. A Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádióban elmondta: ha Orbán Viktor–Magyar Péter kérdéssé szűkül le a választás bő másfél év múlva, a többi párt nagyon nehéz helyzetbe kerülhet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.06. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A küzdelem rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek. Az első, Dixville Notchból érkező eredmény döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. Közben a választás folyamatát vihar, áradás, technikai problémák és bombafenyegetések hátráltatják. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×