eur:
411.14
usd:
392.43
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Varga Mihály pénzügyminiszter a Nemzeti Versenyképességi Tanács ülése után tartott sajtótájékoztatón a minisztériumban 2018. június 26-án.
Nyitókép: MTI/Mohai Balázs

Varga Mihály: 20 százalék alatt van a nem forint alapú államadósság

A vidékiek a papír alapú, a budapestiek az online Magyar Állampapír Pluszt kedvelik - derül ki a pénzügyminiszter friss közléséből.

Novemberi indulása óta már 105 milliárd forintnyi nyomtatott Magyar Állampapír Pluszt vásároltak a magyar családok, az értékesítés 80 százaléka vidéken történt - közölte Varga Mihály. A pénzügyminiszter kiemelte: az értékpapír elektronikus formája is megőrizte népszerűségét, júniusi bevezetése óta több mint 3660 milliárd forintot jegyeztek belőle.

A miniszter emlékeztetett, hogy a legfrissebb adatok szerint az államadósság bruttó hazai termékhez viszonyított aránya a 2018-as 70,2 százalékról 2019 végére 66,4 százalékra csökkent, amely az elmúlt 20 év legjelentősebb javulása.

Az államadósság devizaaránya 50 százalékról 20 százalék alá mérséklődött,

míg a lakosság kezében lévő állampapírok aránya 5 százalékról 25 százalékra nőtt 2010 óta - ismertette Varga Mihály. Hozzátette: utóbbi azt mutatja, hogy a magyar családok bizalma is erősödik a gazdaság teljesítménye iránt.

A cél az, hogy a devizában fennálló adósság további csökkenése mellett emelkedjen a lakossági állampapírok aránya, és állományuk elérje a 11 ezer milliárd forintot. Ennek eszközeként vált elérhetővé nyomdai formában is az egyik legnépszerűbb megtakarítási forma, a Magyar Állampapír Plusz, amely hat címletben, tízezer forinttól kétmillió forintig érhető el a Magyar Posta több mint 2100 fiókjában.

Varga Mihály elmondta, hogy az ötéves futamidejű állampapír amellett, hogy kamatadómentes, rugalmas futamidejű, magas kamatozású és biztonságos, az ország stabilitásában is fontos szerepet játszik, csökkenti a külső sérülékenységét azáltal, hogy nem szorulunk külföldi forrásra az adósságfinanszírozáshoz.

A tárcavezető kitért arra is, hogy míg

az elektronikus MÁP Plusz értékpapírok több mint egyharmadát budapesti ügyfelek vásárolták

2019-ben, átlagosan félmillió forint értékben. A kincstáron keresztül közel 800 milliárd forintnyit értékesítettek tavaly, amelynek közel fele Web- vagy Mobilkincstáron keresztül történt.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×