Infostart.hu
eur:
363.18
usd:
314.21
bux:
148632.55
2026. augusztus 9. vasárnap Emőd
Nyitókép: Pexels

A klímaváltozás nem szerepel a cégvezérek rémálmai között

Növekszik a pesszimizmus a vezérigazgatók körében a globális gazdaság idei teljesítményét illetően, a cégvezetők 53 százaléka lassulásra számít, szemben a 2019-es 29, illetve a 2018-as 5 százalékkal – derül ki a PwC közel 1600 vezérigazgató bevonásával készített 23. globális felmérésből. Az eredményeket a davosi Világgazdasági Fórumon is bemutatták.

A PwC által megkérdezett felsővezetők több mint fele a gazdasági növekedés lassulását prognosztizálja, ami a két évvel ezelőtti számok (5 százalék) tükrében nagyon nagy növekedést mutat – fogalmazott az InfoRádiónak Mekler Anita, a cég adó- és jogi tanácsadási üzletágának cégtársa.

Érdekesség, hogy a felmérés több kérdés esetében is ellentmondásokat mutat, például

a növekedés tekintetében globálisan pesszimista hangulat uralkodik,

ugyanakkor bizonyos országok, illetve régiók már közel sem olyan borúlátók. Utóbbi csoportba tartoznak például az ázsiai országok, így Kína is. Peking a korábbi kereskedelmi konfliktusok ellenére is optimista, és próbál előre menekülni – magyarázta a szakértő. Azzal, hogy átalakították a kereskedelmi útvonalakat és ellátási láncokat, mindenképpen növekedést várnak. Ezzel szemben a pesszimizmus elsősorban Észak-Amerikában, valamint Nyugat-Európában figyelhető meg, így az Egyesült Királyságban, Németországban vagy Franciaországban, de hasonló a helyzet a Közel-Keleten, valamint Japánban is. A vezérigazgatók a legnagyobb kockázatot a kereskedelmi konfliktusokban látják, továbbá a bizonytalan gazdasági növekedésnek a lehetőségét

Talán meglepő, de annak ellenére, hogy a sajtó rengeteget foglalkozik manapság az éghajlatváltozással kapcsolatos kérdésekkel és vitákkal, a megkérdezettek nem sorolták még a 10 legfenyegetőbb tényező közé se a klímaváltozást. Nem tekintenek erre potenciális gazdasági kockázatként, annál inkább az üzleti lehetőséget látják benne egy-egy új zöld termék vagy szolgáltatás bevezetésével, amely révén ugyanakkor segíteni is tudnak a klímaváltozás problémáin.

A fenyegető tényezők között szerepel viszont továbbra is a

túlszabályozottság,

ami évről évre vezető. A vállalatvezetők jelentős szigorításra számítanak a technológiában, új jogszabályok bevezetésével is számolna.

A szakemberhiány nem újdonság, de egyre inkább megfogalmazódik a megoldási kulcs, ami a továbbképzésben valósul meg. Abban teljes az egyetértés, hogy ez egy nagyon fontos momentum lenne, és a vezérigazgatók csaknem 20 százaléka azt is állította a felmérés során, hogy jelentős lépéseket tettek ennek érdekében – ismertette Mekler Anita, hozzátéve: ez a másik oldalról is alátámasztódni látszik, hiszen a PwC egy másik felméréséből kitűnik, hogy a munkavállalók hajlandósága magas az új ismeretek elsajátítására, azonban úgy érzik, hogy erre kevés munkáltató ad lehetőséget. Így ezen a területen mindenképpen van előrelépési lehetőség a vállalatoknak, hogy ezzel próbálják megtartani, illetve bevonzani a szakképzett munkaerőt – mutatott rá a szakértő.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Több az olaj, mégis drágulhat a dízel – itt akad el az OPEC+ segítsége

Több az olaj, mégis drágulhat a dízel – itt akad el az OPEC+ segítsége

2026 júniusában 117 millió hordóval nőtt a tengeren lévő olaj mennyisége, miközben a szárazföldi készletek 96 millió hordóval apadtak. A világ tehát papíron több olajjal rendelkezett, de kevesebb volt belőle ott, ahol gyorsan üzemanyagot lehetett volna előállítani. Az OPEC+ hiába emeli a kitermelést, ha a tankerek, a finomítók és a terméktárolók nem tudják ugyanolyan gyorsan követni. Ezért fordulhat elő, hogy a Brent ára csökken, a benzinkútnál mégsem lesz olcsóbb a dízel.

Este drágább áram? Asztalra tesznek egy új rezsicsökkentési javaslatot

Széleskörű energetikai korszerűsítésre buzdít az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége. Tibor Dávid, a Masterplast alapító elnöke az InfoRádióban elmondta: a szövetség egy idősávos villamosenergia-tarifa bevezetését is felveti annak érdekében, hogy csökkentsék a lakosság energiafogyasztását.
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
Atombomba sem kell a Skynetnek, hogy szétégessen minket – elég egy hőkupola

Atombomba sem kell a Skynetnek, hogy szétégessen minket – elég egy hőkupola

Az adatközpontokról eddig főként azért folyt környezetvédelmi vita, mert elképesztő mennyiségű áramot és vizet fogyasztanak – lásd a vicceket arról, hogy a Duna is a ChatGPT miatt apadt le. Az elmúlt hónapokban azonban megjelent egy új probléma is: maga a hőtermelés. Az amerikai Phoenixben kutatók először mértek közvetlenül 2 Celsius-fokot meghaladó felmelegedést egyes adatközpontok szél alatti oldalán, miközben egy globális elemzés szerint a létesítmények környezetében a felszín átlagosan mintegy 2 fokkal lehet melegebb. Hőkupolát ettől még nem képesek létrehozni a szerverfarmok, de éppen azokban az időjárási helyzetekben válhat legkellemetlenebbé a hulladékhőjük, amikor a levegő egyébként is alig mozog, és a városok éjszaka sem tudnak lehűlni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×