Összesen 528,6 milliárd forint értékben talált gazdára a Magyar Állampapír (MÁP) Plusz a megjelenését követő első héten. Ez messze a legsikeresebb jegyzési periódus, a második héten 160,6 milliárdnyi, míg a harmadikon 193,5 milliárdnyi fogyott. Ezeken kívül még öt olyan periódus akadt, amikor sikerült százmilliárdosnál nagyobb összegű MÁP Pluszt értékesítenie a Magyar Államkincstárnak – írja az mfor.hu.

Az értékesített mennyiség az Államadósság Kezelő Központ legfrissebb összesítése szerint 2943,7 milliárd. A szuperkötvény első félévi kamata éves szinten 3,5 százalék (ténylegesen 1,75 százalék), a második félévben 4 százalék (ténylegesen 2 százalék). Azt követően már csak évente egyszer lesznek kamatfizetések, s a mérték fél-fél százalékponttal emelkedik, amely így az ötödik évben eléri a 6 százalékot. Aki a jegyzéstől a lejáratig tartja a papírját, éves átlagban 4,95 százalékos hozamot érhet el.

A MÁP Plusz kamata után nem kell fizetni adót, akkor sem, ha azt nem tartós befektetési számlára (tbsz) helyezi a tulajdonosa. Ez a könnyítés valamennyi, 2019. június 1-je után kibocsátott állampapírra érvényes, míg a többi megtakarítási formára (részvényre, kötvényre, befektetési jegyekre) nem.

A MÁP Plusz az állampapírok között is prioritást kapott, azáltal, hogy egyrészt csak azt lehet a kamatfizetést követő ötnapos periódusban árfolyamveszteség nélkül visszaváltani.