Varga Mihály pénzügyminiszter kínai kollégája, Liu Kun meghívására érkezett Pekingbe, amely látogatást – a magyar tárcavezető szavai szerint – összekapcsoltak egy-két olyan, magyar szempontból fontos intézmény felkeresésével, amikkel vagy már partneri együttműködésben van az ország, vagy jelentősen tudják segíteni a magyar–kínai gazdasági kapcsolatok erősítését.

A magyar fél a kínai pénzügyminisztériummal közösen áttekintette a gazdasági lehetőségeket és lehetséges forgatókönyveket. Bár lassult, jövőre még így is 6,6 százalékos növekedéssel számol a helyi tárcavezető a kínai gazdaságot illetően, ami jó hír Magyarország számára is, hiszen ez azt mutatja, hogy van még lendület, aminek megléte egy erős gazdaságban a piacok bővülését vetíti előre – magyarázta az InfoRádiónak nyilatkozó Varga Mihály.

Emellett szó esett a miniszteri találkozón, hogy mely kínai bankok számára nyújt fióktelep nyitására lehetőséget Magyarország. A tárcavetető emlékeztetett, Kínában találhatók a világ legfontosabb és legnagyobb pénzintézetei, közülük a Bank of China (BOC) már régóta működik Budapesten, de számos olyan bank van még, amelyik most fontolgatja, hogy a magyar fővárost válassza, amit

ösztönözni szeretnének, hogy Budapest, mint pénzügyi központ a régióban, erősödjön,

amihez további ilyen típusú befektetések szükségeltetnek. Varga Mihály példaként említette, a többi között a Kínai Ipari és Kereskedelmi Bankot (ICBC), amelyik delegációja nemrégiben járt Budapesten, a Kínai Fejlesztési Bank (CDB) és Kínai Építési Bank (CCB) küldöttségeihez hasonlóan, és szintúgy budapesti képviselet létrehozásának a lehetőségét vizsgálják.

A magyar pénzügyminiszter arra is kitért, hogy az elmúlt években együttműködtek kínai területen kötvénykibocsátásban: sikeresen tudtak magyar kötvényeket Pekingben és Hongkongban kibocsátani, és ez alapozza meg azt, hogy a kínai partnerekkel azt

vizsgálják jelenleg, hogy egy úgynevezett green bond, tehát zöldkötvény kibocsátására kerüljön sor magyar részről kínai területen,

amely finanszírozhatna olyan magyarországi környezetvédelmi beruházásokat, amelyeknek a listáját jelenleg állítja össze az Innovációs és Technológiai Minisztérium.

Az együttműködés másik terepe – folytatta Varga Mihály – az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank (AIIB), amelynek Magyarország is a tagja. Ez az intézmény kíván most egy olyan donoralapot elindítani, amelyik országok és kontinensek közötti infrastrukturális összeköttetési programokat tudna megvalósítani és támogatni. A magyar tárca erre vonatkozóan várja a kínai fél részéről a további anyagokat.

A pénzügyminisztériumi látogatáson túl Varga Mihály találkozott a Bank of China, a világ negyedik legnagyobb kereskedelmi bankjának elnökével. A tárcavezető fontosnak tartja, hogy a pénzintézet további régiós fióknyitásaiban a már meglévő magyar fiók szerepe meglegyen, amire megerősítést is kapott: a bankelnök tájékoztatása szerint továbbra is, a környékbeli országok fióknyitásait Budapestről szervezik, és a budapesti központ marad a régió központja. Valamint azt is megvizsgálták, hogy azokban a kötvénykibocsátásokban, amelyekben előzőleg partnere volt a magyar félnek a BOC, azokban milyen további szerepe lehet a pénzintézetnek.

Budapest–Belgrád-vasútvonal

Szó esett még, arról is, hogy a Budapest–Belgárd-vasútvonal finanszírozásában is

szerephez juthat a Bank of China,

miután a kínai Exim nem kíván közvetlenül számlát nyitni bankként Magyarországon, hanem egy partnerbankokon keresztül kívánja ezt megtenni, ami várhatóan a BOC lesz.

Az út során Varga Mihály találkozott a Kínai Nemzeti Fejlesztési- és Reform Bizottság alelnökével, Xu Xianpinggel is. Ez egy olyan intézménye a kínai kormánynak, amely több minisztérium munkáját koordinálja fejlesztési területen, ezért a magyar pénzügyminiszter fontosnak érezte, hogy a Budapest–Belgrád-vasútvonal ügyét velük is áttárgyalja. Ebben, elmondása szerint, maximális támogatást kapott az alelnök részéről, tehát ez a testület segíteni fogja a kínai kormányzat különböző szintű intézményei, vagy akár a bankok is, amelyek állami tulajdonban vannak, a lehető leggyorsabb munkát végezzék a hitelszerződés megkötéséhez.

A magyar tárcavezető emlékeztetett, a kínai Eximbank ennek a legfontosabb társszerve, hiszen ez a pénzintézet az, amely a Budapest–Belgrád vasútvonalhoz a hitel kell, hogy biztosítsa a kínai kormány delegálása szerint. Varga Mihály ennek okán tárgyalt ennek elnök asszonyával is, és közös reményeik szerint, miután az összes olyan dokumentumot már beküldték, amelyre a kínai Eximbank a hitelszerződéshez szükségesnek talált, ez a munka meggyorsulhat, így

2020-ban, a már megkötött hitelszerződés alapján a kivitelezési munkák megkezdődhetnek

a Budapest–Belgrád-vasútvonalon, tette hozzá Varga Mihály.