Egy évtizeddel ezelőtt még egy százalék alatt volt a webáruházi vásárlás aránya a kiskereskedelmi költésen belül. 2019-ben súlya már hat százalék környékén lesz előreláthatóan, a növekedés üteme pedig harminc százalék felett is lehet valamivel. 2011-től kivétel nélkül 30-40% közötti évres növekedést mutatott a mérleg.

Világszerte jelentős a webáruházi növekedés, az amerikai piacon az elemzők szerint emiatt zárnak be tömegével a hagyományos boltok. Ott van persze a kínai piac is, ahol úgyszintén fergeteges a tempó. Magyarországon is nyilván döntő okként az húzódik meg a háttérben, hogy a vásárlók egyre jobban kedvelik ezt a fajta kényelmet, a mit a web nyújt, a digitalizáció a családi pénztárcákat és a háziasszonyok észjárását sem kíméli.

Folyamatosan lépnek új szereplők a hazai piacra is, például 2019-ben kezdett a Spar, a Tesco pedig folyamatosan bővíti a saját kiszállítás körét, az eMAG már a magyar statisztika része (az itt bejegyzett áruházának fizet közvetlenül a magyar vásárló).

Vannak olyan webáruházak, amelyek magyar nyelvű honlapokkal ostromolják ugyan a magyar vásárlókat, de a vásárlóval már egy külföldi bejegyzésű cég szerződik, oda is fizetünk, és mindez már nem gyarapítja a magyar statisztikát (és költségvetést). Ilyen például a Fashion Days, ami egy román székhelyű társaság, az S.C. DANTE INTERNATIONAL S.A. tulajdona, vagy az About You, ahol a vásárló közvetlenül egy német áruházzal köt szerződést, ha onnan rendel.

A webáruház növekedési üteme azt is jelenti, hogy a hagyományos boltok hat százalék körüli növekedése mellett piacot is rabol. 2019-ben a várható 710 milliárdos webforgalom 174 milliárd forinttal növekedhet az előző évhez képest. A teljes hagyományos boltos kör 1091 milliárd forinttal. Így a webnövekedés a teljes boltos piac bővülésnek 15 százalékát adhatja.

Nincs nyilvános összegzés arról hány webáruház létezik Magyarországon hazai cégbejegyzéssel, de számuk tízezer felett mozoghat. És meglepően sok kisboltos adta már fejét webkereskedésre.