eur:
414.53
usd:
398.24
bux:
79395.62
2024. december 23. hétfő Viktória
Nyitókép: Pixabay

Sertéspestis: nem csak a vaddisznók jelenthetik a legnagyobb veszélyforrást

A vaddisznók mellett az emberek jelentik a legnagyobb veszélyforrást az afrikai sertéspestis terjesztésében - véli a Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztők Egyesületének elnöke. Kiss György szerint a fertőzött területekről érkező vendégmunkások tovább növelik a kockázatot.

Kiss György szerint kimondható, hogy a vaddisznók mellett az ember jelenti a legnagyobb veszélyforrást a sertéspestis terjesztése szempontjából, legalábbis az eddigi tapasztalatok ezt mutatják.

A szakember hozzátette, ami most a sertéstenyésztők és -tartók tehetnek, az a járványvédelemnek a maximalizálása. Vagyis

a sertéseket el kell szinte hermetikusan zárni a külvilágtól,

valamint nagyon oda kell figyelni mind a dolgozókra, látogatókra és állatorvosokra, ahogyan a takarmányra is. Többletköltségekkel ugyan, de minden áron meg kell akadályozni, hogy bármely személy, vagy állat bevigye a telepekre a betegséget. Jelen pillanatban csak a vaddisznó a veszélyes, de már nagyon sok módon és alattomosan tud terjedni ez a betegség, hívta föl a figyelmet.

A Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztők Egyesületének elnöke azt is megjegyezte, hogy sajnálatos módon a Romániából és Ukrajnából érkező

vendégmunkások is valódi veszélyforrást jelentenek.

A sertéspestis okozta kár már jelenleg is óriási, jelen pillanatban elsősorban a vágók és húsfeldolgozók vannak komoly bajban, illetve azok a sertéstelepek, ahol megelőzés végett le kellett ölni az állatokat, a végső mérleget azonban csak évekkel később lehet majd megvonni, ami a százmilliárd forintot is meghaladhatja, vélekedett Kiss György.

Azt, hogy a hosszan tartó embargó után Szerbia ismét megnyitotta piacát a magyar friss sertéshús előtt, biztatónak nevezte, még hogyha ez egyelőre kizárólag a húsipart érinti, de reménykednek abban, hogy az engedélyt hamarosan kiterjesztik az élő sertésre is, hiszen Szerbia ennek 10-12 százalékát fogadta be eddig. Ugyanakkor, jegyezte meg végezetül, minden piaci, amely megnyílik, egy új lehetőség arra, hogy könnyebben vészeljék át a jelenlegi helyzetet.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Határon átnyúló milliárdok, átalakuló uniós támogatási rendszer: így alakítja át Magyarország jövőjét az EU titkos fegyvere

Határon átnyúló milliárdok, átalakuló uniós támogatási rendszer: így alakítja át Magyarország jövőjét az EU titkos fegyvere

Hogyan egyensúlyozhat az Európai Unió a versenyképesség, a szolidaritás és az együttműködés hármas alapelve között a kohéziós politika területén? Ezt a kérdést járta körül Koller Boglárka, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzora „A kohéziós politika jelene és jövője” című konferencián tartott előadásában. Az uniós politikák eredményei ellenére a területi egyenlőtlenségek továbbra is fennállnak, miközben az új célkitűzések – mint a fenntarthatóság és a digitalizáció – egyre nagyobb szerepet kapnak. A konferencia másik kiemelt témája az Interreg programok határon átnyúló együttműködései voltak, amelyek Holop Silveszter előadása szerint nemcsak gazdasági, hanem társadalmi és kulturális dimenzióban is hozzájárulnak a határ menti régiók fejlődéséhez. A szakértők egyetértettek abban, hogy a kohéziós politika jövője az alapelvek megőrzésén és a helyi szintek erősítésén múlik.    

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×