Infostart.hu
eur:
355.41
usd:
307.98
bux:
133643.29
2026. június 11. csütörtök Barnabás
Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi szervezetek felügyeletéért felelős ügyvezető igazgatója az Irinyi János emlékére kibocsátott érme bemutatóján a fővárosi Csodák Palotájában 2017. május 18-án. Irinyi János, a biztonsági gyufa feltalálója 200 éve, 1817. május 17-én született.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Szigorú felügyeletet ígért az alelnöki poszt várományosa

Az Országgyűlés gazdasági bizottsága alkalmasnak ítélte Kandrács Csabát, a Magyar Nemzeti Bank alelnöki posztjára, a jelöltet a kinevezése előtt hétfőn hallgatta meg a parlamenti testület.

Kandrács Csaba korábban már volt a monetáris tanács külső tagja, és részt vett az alapkamat csökkentésének folyamatában. Kandrács Csaba - kinevezése esetén - az MNB alelnöki posztján

Windisch Lászlót váltja, akinek a hatéves mandátuma október elsején jár le.

A jelölt évek óta az MNB felügyeleti területén tölt be vezetői posztot, jelenleg ő az MNB pénzügyi szervezetek felügyeletéért felelős ügyvezető igazgatója. Korábban az MNB Monetáris Tanácsának külső tagja volt, régebben pedig a Magyar Államkincstár elnöki tisztségét töltötte be. A jegybanki ügyvezető igazgatói kinevezése előtt, 2014 novemberétől a Magyar Reorganizációs és Követeléskezelő (MARK) Zrt. elnök-vezérigazgatójaként tevékenykedett.

Kandrács Csaba szerint a jegybanki programok is hozzájárultak ahhoz, hogy napjainkban jelentős ütemű növekedési pályára állt a magyar gazdaság, a 2014 áprilisában meghirdetett önfinanszírozási program segítségével pedig az ország magas külső és deviza-államadósságából adódó kockázatok nagymértékben csökkentek.

A szakember MNB-alelnökké történő kinevezése esetén a pénzintézeti szektor szigorú felügyeletének folytatását ígérte.

Kandrács Csaba megismételte azt a jegybanki vezetők által többször is hangoztatott elvet, miszerint a MNB-nek nincs árfolyamcélja, a monetáris politika egyetlen horgonya az inflációs cél.

Címlapról ajánljuk
Ha az állam visszalép a bérversenyből, azt nem csak a közszféra fogja megérezni

Ha az állam visszalép a bérversenyből, azt nem csak a közszféra fogja megérezni

Egy tanári, orvosi vagy önkormányzati béremelés nem áll meg az iskola, a kórház vagy a hivatal falainál. A közszféra sok településen valódi alternatíva a munkavállalóknak, ezért a magáncégek bérpolitikájára is nyomást gyakorol. Az elmúlt 16 év magyar bérnövekedésének egyik fontos katalizátorai voltak az állami béremelések. Ha ez a folyamat megfordul, a veszteség sem marad a közszférán belül.

A kórházi klímákról posztolt megdöbbentő részleteket az egészségügyi miniszter

Hegedűs Zsolt közölte: jelenleg csak a helyiségek 48 százalékában megfelelő a hűtés a betegellátás biztonsága szempontjából kritikus területeken, de a kormány azonnal lépett az ügyben. Részletek a kormányszóvivői sajtótájékoztatón.
inforadio
ARÉNA
2026.06.11. csütörtök, 18:00
Dénes Ferenc sportközgazdász
Dénes Tamás az InfoRádió főmunkatársa, futballtörténész és -szakíró
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×