Infostart.hu
eur:
390.46
usd:
337.84
bux:
121795.19
2026. március 20. péntek Klaudia
Nyitókép: Pixabay

Kínai gondok lökik az ég felé a magyar sertéshúsárakat

Itthon és külföldön is a sertéspestis okozza a legnagyobb gondokat.

A tőkehús 10-15 százalékkal drágult év eleje óta, a készítményeknél pedig csupán néhány százalékos emelkedés mutatkozott - számol be az adatokról a 24.hu a Hússzövetség elnökére, Éder Tamásra hivatkozva.

Ahogy a híroldal írja, az Agrárgazdasági Kutatóintézet adatai szerint

a karaj 10, a comb 15 százalékkal drágult

júliusban, éves szinten. Ennek oka a Kínában elhatalmasodott sertéspestissel magyarázható. Becslések szerint Kína sertéshús-előállításának 30-40 százaléka tűnhet el egy éven belül. Ez az ország a világ legnagyobb sertéshústermelője, egyben a legnagyobb sertéshúsfogyasztója is.

Az állatokat érintő kór Európát is egyre érzékenyebben érinti, Szlovákiában már háztáji sertésnél is kimutatták a megbetegedést. Pénteken az Agrárminiszter úgy tájékoztatta az InfoRádiót, hogy Magyarországnak sikeres a fellépése a megbetegedéssel szemben.

"A következő 2-3 hétben még nagy a veszély, ekkor mindent meg kell tennünk a védekezésért"

- mondta Nagy István, kitérve arra, hogy utána a betakarítással a kukorica lekerül a földekről, és a szalma is több mint 60 napos lesz, a vírusok elpusztulnak benne.

"Nem egy rövidtávú jelenségről beszélünk"

- nyilatkozta az árakról július végén Fórián Zoltán, az Erste Bank Agrár Kompetencia Központ vezető agrárszakértőjeaz InfoRádióban. Elmondása szerint a sertés ára évekig, akár 4-5 évig is folyamatosan emelkedhet.

A 24.hu úgy összegez, hogy a fénykorban, az 1980-as években 9-10 millió sertést vágtak le évente Magyarországon, jelenleg viszont hárommillió alatt van a sertésállomány, a vágások száma pedig 4,5 millió körüli. Ám ahhoz, hogy a magyar húsipar teljes sertéshúsigényét ki lehessen elégíteni, el kellene érni a 6 milliós éves vágásszámot.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.20. péntek, 18:00
Selmeczi Gabriella
a Fidesz–KDNP országgyűlési képviselője, a népjóléti bizottság alelnöke
Uniós csúcs: unalmas technokrata reformokat akartak, helyette Magyarország került a kereszttűzbe

Uniós csúcs: unalmas technokrata reformokat akartak, helyette Magyarország került a kereszttűzbe

Bár versenyképességi reformokért gyűltek össze Brüsszelben a tagállami vezetők, végül az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitel körüli konfliktus határozta meg az ülést. Orbán Viktor miniszterelnök a Barátság kőolajvezeték leállására hivatkozva már nemcsak az olajszállítás helyreállítását, hanem jövőbeli garanciákat is követelt, ami éles reakciókat váltott ki a többi tagállami vezetőből. A vita során a szokásos diplomatikus hangnem helyett a lojális együttműködés megsértéséről, a Tanács hitelességének kockázatáról és politikai zsarolásról beszéltek a nagyobb tagállamok és uniós intézmények vezetői. Bár a végkövetkeztetésekben részletes gazdasági és energiaügyi reformok szerepelnek – köztük egy 30 milliárd eurós beruházásösztönzési csomag, valamint szabályozáscsökkentései vállalások –, a csúcs politikai mérlege egyértelműen a magyar vétó körüli újabb konfliktus felé billent el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×