Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 18. vasárnap Piroska
Nyitókép: Pixabay.com

Kiderült, miből vettek szuperállampapírt a magyarok

Elsősorban állampapírból. Aki szeret kockáztatni, az még nem nagyon váltott.

A május végi friss adatok szerint közel 200 milliárd forintot vontak ki ki meglévő állampapírjaikból a háztartások még a Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) júniusi indulás előtt. Tőkekiáramlásra legutóbb 2017 márciusában volt példa, de az se közelítette meg a mostani kiáramlás mértékét. Szakértői becslések szerint a júniusban értékesített ezermilliárd forintot meghaladó MÁP+ állománynak mintegy fele származik lejárt és visszaváltott lakossági állampapírokból - írja a Portfolio.

Júniusban az ÁKK adatai szerint összesen 1015 milliárdot jegyeztek le az új állampapírból, július első hetében pedig 118 milliárd forint fogyott.

A befektetési alapok esetében is volt egy 6,5 milliárdos negatív tranzakció, de ez az elmúlt hónapok adatait nézve egyáltalán nem kiugró adat. A részvénybefektetéseket kevésbé érintette a szuperállampapír iránti kereslet, ugyanis a kategória májusban több mint 50 milliárdos pozitív tranzakcióval zárt, ilyen nagy mértékű tőkebeáramlásra eddig még sosem volt példa.

A bankbetétek is valamennyire elszenvedői voltak a szuperállampapír iránti érdeklődésnek, sokan a betétekben tartott pénzüket cserélték MÁP+-ra, de ez a májusi adatokon még nem látszik, a hónapban ugyanis 216 milliárd forinttal nőtt áprilisról a betétállomány. Itt valószínűsíthetően a júniusi adatok mondanak majd többet.

Címlapról ajánljuk
Amikor az örökkévalóság jó üzlet volt – és amikor végzetes hiba

Amikor az örökkévalóság jó üzlet volt – és amikor végzetes hiba

1759 szilveszterének estéjén egy ír sörfőző olyan szerződést írt alá, amelynek a vége ma is beláthatatlan. Alig másfél évszázaddal később hasonlóan hosszú megállapodások olajról, csatornákról és birodalmi érdekekről egész országok jövőjét kötötték meg. A rendkívül hosszú szerződések egyszerre ígérnek stabilitást és hordoznak katasztrófát. A döntő kérdés nem az időtáv, hanem az, hogy a megállapodás tud-e együtt élni egy változó világgal.

„Nem számítok katonai intervencióra Grönlandon" - közölte az amerikai képviselőház elnöke

Mike Johnson a BBC brit közszolgálati televízió vasárnapi politikai magazinműsorában úgy fogalmazott: Grönland nem az Egyesült Államok területe, de a Dániához tartozó autonóm sziget földrajzi elhelyezkedése okán stratégiai fontosságú "nemcsak az Egyesült Államok, hanem a világ összes szabadságszerető népe számára".
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×