eur:
411.23
usd:
392.6
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
A Külgazdasági és Külügyminisztérium által közzétett képen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszédet mond az Egy övezet, egy út együttműködés kereskedelmi fórumán Pekingben 2019. április 25-én.
Nyitókép: MTI/KKM

Új fejlemény a magyar gázellátásban

A magyar-szerb határt keresztező földgázszállító vezeték építésével, illetve üzemeltetésével kapcsolatos együttműködésről írt alá kormányközi megállapodást Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Aleksandar Antić, a Szerb Köztársaság bányászati és energetikai minisztere.

A dokumentum aláírása után Szijjártó Péter kiemelte:

a gázellátásának biztonsága nemzetbiztonsági és stratégiai kérdés.

Emlékeztetett, hogy Oroszország és Ukrajna között még nem jött létre a tranzitszerződés a jövő évre.

Emellett Magyarország szövetségesei késnek azoknak a döntéseknek a meghozatalával, amelyek elősegíthetnék, hogy az ország újabb forrásokból vásárolhasson gázt - fogalmazott Szijjártó Péter.

A miniszter legreálisabbnak a déli irányú potenciális vásárlási lehetőséget, a Törökország-Bulgária-Szerbia útvonalat nevezte.

Szeptemberben kiírják a szerb-magyar határ-összeköttetésre vonatkozó kapacitáslekötési eljárást. Tízmilliárd köbméteres maximummal számolnak. Az, hogy mekkora beruházást hajt végre Magyarország, attól függ, mekkora kapacitást kötnek le a kereskedő cégek - mondta a miniszter.

Szeptember végére lezárják az eljárást, ezután megkötik a kereskedelmi szerződéseket, jövő nyáron megkezdődik az építkezés, és 2021 végére létrejön a szerb magyar interkonnektor

- tette hozzá.

A külgazdasági és külügyminiszter kitért arra, hogy Horvátországban még mindig nem kezdődött meg az LNG-terminál építése, Romániában pedig a felfedezett Fekete-tengeri mezők kitermeléséről az amerikai-osztrák konzorcium még nem hozta meg a döntést.

Ha a déli útvonal Törökországon, Bulgárián és Szerbián keresztül létrejön, akkor az Magyarországnak hosszú távon kiszámítható szállítási lehetőséget jelent - emelte ki.

Kitért arra is, hogy 2020-ra Magyarország gázellátása biztosított. Az ország közüzemi célokra 4 milliárd köbméter gázt vásárol Oroszországtól, ezen felül a kereskedő cégek jóval többet.

A 4 milliárd köbméterből 2 milliárd Ukrajnán keresztül szokott érkezni. Ez egyelőre bizonytalan, ezért olyan megállapodás született az orosz Gazprommal, hogy a 2 milliárd köbméter gázt már ebben az évben beszállítják - tudatta.

Szeptember végére már a magyar gáztározókban lesz a teljes mennyiség, ami jövőre érkezett volna Ukrajnán keresztül - hangsúlyozta.

A másik 2 milliárd köbmétert szokás szerint Ausztrián keresztül fogják beszállítani jövőre - tette hozzá.

Az új szállítási útvonalról szólva Szijjártó Péter elmondta: ha 10 milliárd köbméter kapacitást lekötnek a kereskedő vállalatok és megépül az infrastruktúra, akkor a beérkező 10 milliárd köbméter gáz egy részét fel lehet használni Magyarországon, más részét pedig tovább lehet szállítani más útvonalakon.

A szerb bányászati és energetikai miniszter elmondta: szerb oldalon három szakaszon folynak az építkezések, 120 kilométeren már le is fektették a csöveket.

A tervek szerint idén december közepére befejezik az építkezést, 2020-ra pedig kiépítik a kompresszorállomást, amely lehetővé teszi a teljes gázmennyiség szállítását Szerbia felől. Mindkét fél a saját területén viseli a költségeket.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×