eur:
411.78
usd:
395.46
bux:
79551.8
2024. november 22. péntek Cecília
A fehérvári Huszti Szabolcs (b) és a ferencvárosi Botka Endre a labdarúgó Magyar Kupa negyeddöntőjében játszott Ferencvárosi TC-MOL Vidi FC mérkőzésen a budapesti Groupama Arénában 2019. március 13-án.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

A Vidi nélkül óriási mínuszt produkál a magyar klubfoci

Az Európa-liga-főtáblás magyar csapat 3,8 milliárd forintnyi plusszal javítja fel a nem túl rózsás 2018-as statisztikát.

Egy év alatt 5 milliárd forinttal nőtt az a keretösszeg, amennyi pénzből a 12 magyar élvonalbeli klubcsapat gazdálkodhatott 2018-ban, a pénz most 30 milliárd forint - írja a Portfolio.hu. A legnagyobb növekedést az ezüstérmes Mol Vidi és a kiesést éppen elkerülő Puskás Akadémia adta a statisztikába. A legkevesebb pénzből a Kisvárda gazdálkodhatott (700 millió forint), de az MTK-val és a Haladással szemben szintén bent maradt (igaz, 2018 elején még NB II-es volt).

A klubok részletes beszámolójából kiderül, hogy

a Mol Vidi elsősorban a szponzorokból és reklámokból gazdagodott meg, egy év alatt 2,2 milliárdról 5,1 milliárdra ugrott az ebből a forrásból származó bevétele,

valószínűleg azért, mert a Mol névadó szponzora lett. Az egyéb bevételek rovatban pedig az Európa-liga-főtáblás teljesítmény bevételei jelentek meg - 10 milliárd forint fölé lökve a klub bevételeit 2018-ban.

A 12 klub össznyeresége 1,6 milliárd forint, ám ha ebből kivesszük a Vidi 3,8 milliárdos nyereségét, akkor mínuszban lenne a bajnokság, nem is kicsit.

(A Ferencváros tőkéje önmagában 1 milliárd forinttal volt kisebb, mint egy évvel korábban.)

A költségvetést az elmúlt évekhez hasonlóan becsülte meg a portál: a csapatokat működtető cégek árbevételéhez hozzáadták az egyéb bevételeket, majd levonták belőle az adózott eredményt. Ennek alapján jött ki, hogy a csapatok átlagosan mintegy 2,5 milliárd forintból gazdálkodtak.

Címlapról ajánljuk

Budakalászt kiragadná természetes közegéből az új választási földrajz – megszólalt a polgármester

Nemcsak a fővárost, hanem az agglomerációs településeket is érzékenyen érintheti a választókerületek tervezett átalakítása. Forián-Szabó Gergely budakalászi polgármester elmondta, hogy a javaslat Budakalászt teljesen leválasztaná a természetes kapcsolatrendszeréről, ami a hétköznapi életben a lakosság számára komoly hátrányokkal járhat.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×