Az uniós joggal ellentétesek azok a magyar jogszabályok, amelyek kizárják az árfolyamkockázattal kapcsolatos tisztességtelen szerződési feltételt tartalmazó devizaalapú kölcsönszerződés visszamenőleges hatályú megsemmisítését. A szerződésnek megsemmisíthetőnek kell lennie, ha az a tisztességtelen szerződési feltétel nélkül nem teljesíthető - hozta meg ez elmúlt évek magyar devizahiteles szempontból egyik legfontosabb ítéletét ma az Európai Bíróság.

A Portfolio cikke szerint a tájékoztatás tisztességtelensége miatt érintett hitelszerződések esetében az a magyar gyakorlat, hogy hatályossá nyilvánítják a szerződést, tőkeösszegnek a ténylegesen folyósított forintösszeget tekintik, az ügyleti kamat meghatározásánál pedig a szerződésben kikötött kamatfelárat veszik figyelembe. A mostani ítélet szerint nem egyszerűen a magyar bírói gyakorlattal van problémája az Európai Bíróságnak, hanem azokkal a 2014-es magyar elszámolási törvényekkel is, amelyek bizonyos esetekben megakadályozzák a hitelszerződések visszamenőleges hatályú megsemmisítését.

A most elbírált ügyben egy magyar adós az Erste Bank Hungaryvel állt perben, és az ügyben eljáró Budai Központi Kerületi Bíróság azt kérte, hogy az Európai Bíróság a 2014-ben hozott adósmentő törvényeknek a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelvvel való összeegyeztethetőségéről határozzon, amely irányelv szerint egyfelől az ilyen szerződési feltételek nem kötelező érvényűek a fogyasztóra nézve, másfelől az ilyen rendelkezéseket tartalmazó szerződés csak akkor tartható érvényben, ha az a tisztességtelen feltételek kihagyásával is teljesíthető.

Az Európai Bíróság az ítéletében elsőként megállapítja, hogy a magyar jogalkotó azzal, hogy a hitelintézetek azon gyakorlatához kapcsolódó problémákat, hogy árfolyamrésre vonatkozó szerződési feltételeket tartalmazó kölcsönszerződéseket kötnek, e szerződési feltételek törvényi úton történő módosításával orvosolta, miközben a kölcsönszerződéseket érvényben tartotta, megfelelt a tisztességtelen szerződési feltételek terén az uniós törvényhozó által követett célkitűzésnek. E cél ugyanis a felek közötti egyensúly helyreállítása valamely szerződés egésze érvényességének a lehetőségek szerinti fenntartásával, nem pedig a tisztességtelen feltételeket tartalmazó valamennyi szerződés semmissé nyilvánítása.

Egy tisztességtelennek minősített szerződési feltételt főszabály szerint úgy kell tekinteni, mint amely nem is létezett, és így nem fejthet ki joghatást a fogyasztóra nézve, akinek lehetővé kell tenni az ugyanolyan jogi és ténybeli helyzet helyreállítását, mint amilyenben az említett kikötés hiányában lenne.

Következésképpen, az árfolyamréssel kapcsolatos szerződési feltételeket illetően a 2014. évi törvényeket úgy kell tekinteni, hogy azok tiszteletben tartják az irányelvet, feltéve hogy e törvények lehetővé teszik azon jogi és ténybeli helyzet helyreállítását, amelyben a fogyasztó az ilyen tisztességtelen szerződési feltételek hiányában lett volna, többek között azzal, hogy biztosítják az eladó vagy szolgáltató által e szerződési feltételek alapján szerzett jogalap nélküli előnyök visszatérítéséhez való jogot.

A magyar bíróság feladata annak vizsgálata, hogy a jelen esetben teljesült-e ez a feltétel. Az árfolyamkockázatra vonatkozó szerződési feltételt illetően az Európai Bíróság rámutat, hogy az határozza meg a szerződés elsődleges tárgyát, így abban az esetben, ha bizonyítják e szerződési feltétel tisztességtelen jellegét, az ilyen rendelkezést tartalmazó szerződés érvényben tartása nem tűnik jogilag lehetségesnek, ezt azonban a magyar bíróságnak kell mérlegelnie.

E tekintetben a bíróság az előzetes döntéshozatalra utaló határozat alapján megállapítja, hogy a 2014. évi törvények, úgy tűnik, azt eredményezik a fogyasztó számára, hogy ha az többek között az árfolyamkockázatra vonatkozó szerződési feltétel tisztességtelen jellegére hivatkozik, akkor azt is kérnie kell az eljáró bíróságtól, hogy a szerződést a határozathozatalig terjedő időre nyilvánítsa hatályosnak.

Így e törvények megakadályozhatják a fogyasztónak az érintett tisztességtelen szerződési feltétel alóli mentesülését, és az ilyen szerződési feltételt tartalmazó szerződés teljes egészében történő megsemmisítésének lehetőségét olyan esetekben, amikor e szerződési feltétel hiányában e szerződés nem teljesíthető. Ebből következően a 2014. évi törvények nem összeegyeztethetők az irányelvből eredő követelményekkel.