eur:
409.43
usd:
374.78
bux:
74343.85
2024. november 5. kedd Imre
Megújított húszezer forintos bankjegyek egy szemüveg alatt az asztalon. Magyarország ma is hivatalos fizetőeszközét, a forintot, 70 évvel ezelőtt, 1946. augusztus elsején vezették be. A pengőt felváltó új pénz nevét I. Károly történelmi aranyforintjáról kapta.  MTVA/Bizományosi: Faludi Imre  *************************** Kedves Felhasználó!
Nyitókép: Faludi Imre

Öt éve nem volt ekkora a maginfláció

Előállt a friss adatokkal a Központi Statisztikai Hivatal.

Idén januárban a fogyasztói árak átlagosan 2,7 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál, éppen úgy, mint tavaly decemberben - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden.

Az egyszeri és szezonális hatásokkal érintett termékektől megszűrt úgynevezett maginfláció 3,2 százalékosra emelkedett a decemberi 2,8 százalékról és az októberi, novemberi 2,6 százalékról.

Egy hónap alatt, 2018 decemberhez képest, a fogyasztói árak átlagosan 0,3 százalékkal nőttek.

Mináry Borbála, a KSH osztályvezetője az adatok ismertetésekor elmondta: ennél magasabb legutóbb öt éve, 2014 januárjában volt a maginfláció, akkor 3,4 százalékot mértek. A szolgáltatások áremelkedése szintén 2014 januárjában, öt éve volt az idén januári 2,8 százaléknál magasabb, 3,1 százalékos. Januárban ellentétes hatások érvényesültek az infláció alakulásában,

az üzemanyagok ára például lefelé húzta a mutatót, míg a szeszes italok, a dohányáruk és az élelmiszerek ára jelentősebben emelkedett

- fűzte hozzá.

Tavaly januárhoz képest az élelmiszerek ára 4,2 százalékkal nőtt, ezen belül az idényáras élelmiszereké átlagosan 20,5 százalékkal emelkedett, például

a burgonya 66,1, a friss zöldség 33,5 százalékkal lett drágább,

a gyümölcsök viszont 1,5 százalékkal olcsóbbak voltak, mint tavaly januárban.

A liszt ára 8,7, a kenyéré 5,8 százalékkal magasabb lett, ugyanakkor a tojásé 25,0 százalékkal, a cukoré 10,3 százalékkal, a tejé 8,4 százalékkal csökkent az ESL és az UHT tej áfakulcsának januártól bevezetett 5 százalékra csökkentése nyomán, amely egy hónap alatt 6,7 százalékkal nyomta le a fogyasztói árat.

A járműüzemanyagokért 3,0 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, mint egy éve, decemberhez képest 2,5 százalékkal csökkentek az üzemanyagárak a decemberi 6,9 százalékos és a novemberi 4,7 százalékos visszaesés után.

A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 6,9 százalékkal, ezen belül a dohányáruké 9,6 százalékkal, a szeszes italok ára 4,2 százalékkal emelkedett. A szolgáltatásokért 2,8 százalékkal kellett többet fizetni, mint 2018. januárban. A lakbérek 6,0 százalékkal emelkedtek, a taxizás 11,8 százalékkal került többe, a belföldi üdülés pedig 8,8 százalékkal. A postai szolgáltatások 3,0 százalékkal drágultak, a telefon és internet 0,4 százalékkal lett olcsóbb tavaly január óta, míg a tavalyi második fél évben 4-5 százalék között mozgott az éves árcsökkenés.

A háztartási energia 1,2 százalékkal drágult,

ezen belül a palackos gáz 12,3, a tűzifa 7,8 százalékkal. A tartós fogyasztási cikkek ára 0,8 százalékkal emelkedett, de az új személygépkocsik ára 7,2 százalékkal nőtt, a használtaké viszont 7,1 százalékkal csökkent. A ruházati cikkek áremelkedése 1,5 százalékosra gyorsult a decemberi 0,7 százalékról.

Egy hónap alatt, 2018. decemberhez képest a fogyasztói árak átlagosan 0,3 százalékkal nőttek. Az élelmiszerek ára 1,0 százalékkal emelkedett, ezen belül az idényáras élelmiszerek, valamint a cukor 5,5-5,5, a csokoládé, kakaó 4,2, a liszt 3,7, a tojás 1,7 százalékkal lett drágább.

Tavaly decemberhez képest a szeszes italok, dohányáruk 2,2 százalékkal többe kerültek, ezen belül az égetett szeszes italok - a népegészségügyi termékadó mértékének emelése és kiterjesztése következtében - 4,2, a dohányáruk - jövedéki adójuk januári emelése nyomán - 2,1 százalékkal drágultak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Horn Gábor: a tendenciák alapján az amerikai elnökválasztáshoz hasonló párharc lehet itthon is 2026-ban

A Republikon Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása szerint a Fidesz-KDNP 37, míg a Tisza Párt 36 százalékon áll a biztos pártválasztók között. A mostani felmérés alapján még a Mi Hazánk és a DK jutna be a parlamentbe, ha most vasárnap tartanák a választásokat. A Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádióban elmondta: ha Orbán Viktor–Magyar Péter kérdéssé szűkül le a választás bő másfél év múlva, a többi párt nagyon nehéz helyzetbe kerülhet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.06. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A küzdelem rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek. Az első, Dixville Notchból érkező eredmény döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. Közben a választás folyamatát vihar, áradás, technikai problémák és bombafenyegetések hátráltatják. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×