eur:
411.19
usd:
392.64
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Dolgozók az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) által meghirdetett egyhetes sztrájk megkezdésén a győri Audi Hungaria Zrt. gyárudvarán 2019. január 24-én. A szakszervezet 168 órás sztrájkot hirdetett a sikertelen bértárgyalások miatt.
Nyitókép: MTI/Krizsán Csaba

Gazdasági folyamatok ütközőzónájába kerültek az Audi-dolgozók

A térség egyik legalacsonyabb volkswagenes bérén emelnének a sztrájkolók, miközben az anyacég a közelmúltban költségcsökkentéssel együtt járó új terveket jelentett be. Emellett még számos hazai folyamat is bonyolítja a helyzetet, amiről Madár István, a Portfolio elemzője beszélt az InfoRádióban.

Hatodik napja tart a sztrájk az Audi győri gyárában, mert nincs megállapodás az idei bérekről.

Egy-egy cég termelékenysége, hatékonysága, az a bér, amit ki tud fizetni, jelentősen eltérhet a nemzetgazdasági átlagtól, és az Audi esetében ez bizonyára így van. A cég német technológiával dolgozik, saját beszállítói körrel rendelkezik, a magyar átlagos vállalatnál hatékonyabb, így a bérek is magasabbak. Hogy ilyen esetben hogyan jön létre a bérmegállapodás, az a pillanatnyi erőviszonyok kérdése – mondta az InfoRádiónak a Portfolio vezető elemzője. Madár István kiemelte:

az elmúlt egy-két évben fordulat történt, megváltozott a munkavállalók alkupozíciója.

Ennek több oka van:

  • egyrészt munkaerőhiányos a környezet, elfogytak a szakképzett munkások itthon,
  • másrészt a magyar gazdaságban ilyen mélyen beágyazott cég esetében, mint az Audi, amelyet a beszállítói köre és kutatásfejlesztési kapacitásai is ide kötnek, lehet abban bízni, hogy nem pakol össze és költözik el az olcsóbb költségek miatt más országba – fejtette ki.

Madár István szerint a bértömeg-növekedés a győri gyár 3,5 napos árbevételének felel meg, vagyis lehet azt mondani, hogy nem rázná meg az Audit, de a központi elveket és irányokat a helyi szinteken érvényesíteni kell. A vállalatnál a költségszint lefaragása a cél, költségcsökkentésben és elbocsátásokban gondolkodnak, így nehezen fér bele ebbe a képbe, amikor az egyik gyárban a 10 százalékos országos átlaghoz képest kétszeres bérnövekedést követelnek a dolgozók – tette hozzá.

Az elemző emlékeztetett arra, hogy az állam a minimálbérrel kapcsolatos vitákban is passzív volt, a háttérbe vonult. Ennek oka, hogy ellentmondásos szempontokat kell mérlegelni:

  • a gyors bérnövekedés szavazatokat hoz és a gazdaságot pörgeti a fogyasztáson keresztül,
  • a bérköltség emelkedése viszont azt a veszély hordozza magában, hogy versenyképtelenné válnak bizonyos cégek vagy ágazatok.

A kormányzat nem látja, hogy melyik veszély nagyobb, nem akar beavatkozni – emelte ki.

Madár István szerint vannak arra utaló jelek, hogy a kormányzat aggódva nézi a túlzott bérnövekedést. A vélekedés szerint ez eddig még fenntartható módon történt, de a hasonlóan gyors tempójú növekedés a magyar gazdaság egyensúlyi és versenyképességi pozícióinak aláásását jelentené, ezért vissza kellene térni a termeléshez kötődő bérnövekedéshez nemzetgazdasági szinten.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szakad a hó az országban, az elakadt kamionok már több utat blokkolnak

Szakad a hó az országban, az elakadt kamionok már több utat blokkolnak

Péntek hajnalban megérkezett a nagy havazás. Számos helyen akadtak el, csúsztak árokba járművek, kidőlt fák akadályozzák a közlekedést több úton.

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×