Infostart.hu
eur:
382.2
usd:
328.23
bux:
108922.07
2025. december 7. vasárnap Ambrus
Elektromos autót töltenek az első átadott okos közvilágítási oszlopról Budapesten a Lechner Ödön fasorban 2018. augusztus 21-én. Az ELMŰ-ÉMÁSZ és a BDK Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft. együttműködésében, a főváros különböző pontjain felállított, öt okos közvilágítási oszlop elektromosautó-töltőt, ingyenes wifit, segélyhívót és digitális hirdetőoszlop-funkció szolgáltatást nyújt.
Nyitókép: Máthé Zoltán

Az elektromos autós forradalomhoz előbb egy másfajta fejlesztés szükséges

A várakozások szerint az elektromos autók és a zöldnek tekintett energiaforrások térhódításának eredményeként 2050-re egész Európa „bezöldül” és kizárólag megújuló energiát használ majd. Nincs azonban annyi lítium a Földön, amennyiből ennyi akkumulátort le lehetne gyártani. Hogyan tovább?

A megújuló energia tárolására, a környezetbarát közlekedésre és a hétköznapi tárgyaink működtetésén túl a napenergia tárolására sem találtak még jobb megoldást, mint az akkumulátor. Jelenleg pedig a szinte minden készülékünkben megtalálható lítiumion típust használjuk a leginkább. Az ehhez szükséges lítium azonban igen korlátozottan található a Földön, ugyanis egy viszonylag ritkán fellelhető alkálifémről van szó – hívja fel a figyelmet a Qubit.

Sokan nagy – környezetvédelmi – jelentőséget tulajdonítanak az elektromos autóknak, ugyanakkor ezeket meg is kell hajtani, mégpedig tisztességes teljesítményű akkumulátorral, úgy, hogy azok ne robbanjanak fel. Michael Zimmermann, a bostoni Tuft Egyetem mérnökprofesszora szerint

könnyen lehet, hogy a jelenlegi fejlesztésekkel már el is értük e technika határait:

a fenti a feltételek teljesülnek ugyan, de az akkumulátorgyártáshoz továbbra is szükségünk van lítiumra és kobaltra, amelyek viszont nem tartanak örökké. Gleb Yushin, a Georgia Institute of Technology anyagkutatója szerint, ha nem lesz áttörés az akkumulátorok területén, nem lesz nagy elektromosautó-forradalom sem.

A különböző alapanyagok bányászata ráadásul emellett etikai és környezetvédelmi kérdéseket is felvet:

a világon felhasznált kobalt 60 százaléka származik a Kongói Demokratikus Köztársaságból, ahol éhbérért, embertelen körülmények között dolgoztatják a munkásokat, a fém ráadásul mérgező is. Komolyabb tartalékok vannak még belőle Ausztráliában, de a legnagyobb exportőre változatlanul a Kongói Demokratikus Köztársaság marad.

Az elektromos autók térnyerésével egyre valószínűbbnek tűnik, hogy a járművek java részét ezek fogják majd felváltani az utakon.

Ha minden jelenlegi járművet elektromosra cserélnénk, a Föld lítiumkészlete ötven éven belül mindenestül elfogyna. A kifogyó benzint így felcserélnénk egy másik kifogyóban lévő nyersanyagra,

tehát új típusú akkumulátorokra van szükség.

A meglévő technika finomhangolása már jelenleg is folyik, mindeközben az autógyártók és Zimmermann cége, az Ionic szilárdtest-akkumulátorok létrehozásán dolgoznak. Ezek a Wood Mackenzie tanácsadó cég véleménye szerint hiába forradalmasíthatják az elektromos autóipart, 2025-ig nem valószínű, hogy gyártásba kerülnének, még ha a gyárak úgy is gondolják, hogy 2030-ra már ezek kerülnek majd a legtöbb kocsiba.

Mindeközben folyamatosak a fejlesztések a lítiumionos akkuknál is: Elon Musk, a Tesla első embere például tavaly jelentette be, hogy

az elektromos autókat gyártó vállalata mindenestül elhagyja a kobaltot.

Úgy tűnik, hogy váltani muszáj, de nem egyszerű: Caspar Rawles, a Benchmark Mineral Intelligence elemzőcég szakértője szerint a közeljövőt, vagy legalábbis az elkövetkezendő tíz évet még mindenképpen az NCA, vagyis a lítium-nikkel-kobalt-alumínium-oxidos akkumulátorok használata fogja meghatározni (ilyet használ a Tesla is), abban viszont egyetért Zimmermannal, hogy a jövő a szilárdtest-akkumulátoroké.

Címlapról ajánljuk
Vinkó József: én is megdöbbentem, milyen titkokat, rejtett történeteket mutatnak Budapest egyes gasztrohelyei

Vinkó József: én is megdöbbentem, milyen titkokat, rejtett történeteket mutatnak Budapest egyes gasztrohelyei

Nagyon is létezik gasztroturizmus – mondta Vinkó József, a Magyar Konyha magazin főszerkesztője az InfoRádió Aréna című műsorában, és felhívta a figyelmet újonnan összeállított gasztroséta helyekre. Beszélt arról is, hogy a hozzánk látogató külföldiek hetven százaléka milyen ételt keres, és hogy leáldozik-e a fine dining csillaga. Megtudhattuk tőle azt is, miért „házasítják” a japán és a perui konyhát.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Budapest így kerüli meg a kormányt a nemzetközi színtéren

Budapest így kerüli meg a kormányt a nemzetközi színtéren

Bár a diplomácia hagyományosan elsősorban nemzetállami feladatként jelenik meg, az utóbbi évtizedekben számos más szereplő – például civil szervezetek, vállalatok, multinacionális intézmények, valamint települési és területi önkormányzatok – is aktívan részt vesz a nemzetközi kapcsolatok alakításában. Az önkormányzatok így saját nemzetközi hálózataik révén bővítik mozgásterüket, tanulnak egymástól, átveszik egymás bevált gyakorlatait, és cserélnek közpolitikai modelleket. Az önkormányzati, vagy más néven szubnacionális diplomácia azt jelenti, hogy a nemzeti kormányok alatti közigazgatási egységek közvetlenül létesítenek és ápolnak külföldi partnerkapcsolatokat. Budapest esetében is az figyelhető meg, hogy az elmúlt években egyre határozottabban lép fel önálló, saját útját járó szereplőként a nemzetközi porondon.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×