Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
305.41
bux:
133528.69
2026. június 12. péntek Villő
Nyitókép: Pixabay

Tavaly 2,8 százalékkal nőttek az árak

Az év során lassult az infláció, 2018 decemberében átlagosan 2,7 százalékkal emelkedtek az árak.

Tavaly a fogyasztói árak átlagosan 2,8 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel azelőtt, amikor 2,4 százalékos volt az éves infláció. Decemberben átlagosan 2,7 százalékkal emelkedtek árak, azaz tovább lassult az infláció az októberi 3,8, és a novemberi 3,1 százalékos ütemről - jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az éves átlagos infláció utoljára 2012-ben volt a tavalyinál magasabb, akkor 5,7 százalékos éves áremelkedést mértek - mondta Mináry Borbála, a KSH osztályvezetője az adatok ismertetésekor. Az előző hónaphoz képest 0,3 százalékkal csökkentek az árak tavaly decemberben, ugyanúgy, mint az előző hónapban.

Az elemzők 3 százalék körüli éves átlagos inflációt vártak 2018-ra.

Az infláció decemberi és 12 havi lassulásában főszerepet játszott az üzemanyagok árának 6,9 százalékos havi csökkenése, amivel a 12 havi áremelkedés üteme a novemberi 7,2 százalékosról 1,0 százalékosra lassult.

A szezonálisan kiigazított maginfláció decemberben 2,8 százalékra emelkedett az októberi és novemberi 2,6 százalékosról, amiben szerepet játszott, hogy az átfogó index változásában az üzemanyagok ára nagy szerepet töltött be. A múlt év egészét tekintve 2,5 százalékosra emelkedett a maginfláció a 2017-es 2,3 százalékról.

Egy év alatt az élelmiszerek ára 4,7 százalékkal nőtt decemberre, ezen belül az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 22,4, a liszté 10,5, a kenyéré 6,4 százalékkal magasabb, a tojásé 26,0, a cukoré 12,9 százalékkal alacsonyabb lett.

A szeszes italok ára 3,1, a dohányáruké átlagosan 7,4százalékkal emelkedett.

A szolgáltatásokért 2,3 százalékkal kellett többet fizetni. A postai szolgáltatások 4,0 százalékkal,

a belföldi üdülés 8,9 százalékkal drágult, a lakbérek 5,9 százalékkal emelkedtek, a telefon és internet tarifák 4,1 százalékkal csökkentek. A háztartási energia 1,2 százalékkal drágult, ezen belül a palackos gáz 11,9, a tűzifa 8,1 százalékkal.

A tartós fogyasztási cikkek és a ruházkodási termékek éves inflációja decemberre 0,5, illetve 0,7 százalékosra mérséklődött.

Decemberben 0,3 százalékkal drágultak az élelmiszerek és a szolgáltatások, miközben 0,4 százalékkal csökkent a ruházati cikkek és 0,2 százalékkal a tartós fogyasztási cikkek ára.

2018-ban az előző évhez képest a fogyasztói árak átlagosan 2,8 százalékkal emelkedtek, ezen belül az élelmiszerek ára 4,2 százalékkal.

A legnagyobb mértékben, 5,6 százalékkal a szeszes italok, dohányáruk drágultak.

Az egyéb cikkek ára átlagosan 3,8, a szolgáltatásoké 1,6, a háztartási energiáé 1,4, a ruházkodási cikkeké 0,5 százalékkal emelkedett. A tartós fogyasztási cikkekért 0,4 százalékkal kevesebbet kellett fizetni.

Címlapról ajánljuk
Három fontos jóslat a magyar gazdaságról: infláció, kamatok, forint

Három fontos jóslat a magyar gazdaságról: infláció, kamatok, forint

Emelkedő GDP-t, enyhén emelkedő inflációt és a jelenlegi szint körüli erős forintot vár az idei és jövő évre az MBH Bank – ez derült ki a pénzintézet negyedéves makrogazdasági elemzéséből. Az InfoRádió Árokszállási Zoltánt, az MBH Bank Elemzési Centrum vezetőjét kérdezte.

Mohácsi új Duna-híd: százmilliárdos a tét, három alapelv szerint tervezik újra a beruházást

Felülvizsgálja a kormány a „túlárazott és pazarló” mohácsi új Duna-híd beruházását. Vitézy Dávid miniszter elmondta: egyrészt megpróbálják visszaszerezni a százmilliárd forintos nagyságrendű, előlegként már kifizetett tételeket, másrészt megnézik, lehet-e még racionálisan 2x2 sávról 2x1 sávra csökkenteni a híd, illetve az alföldi bekötőút szélességét, de mindezt úgy, hogy „torzókat nem hagyunk”.
inforadio
ARÉNA
2026.06.12. péntek, 18:00
Marsai Viktor
a Migrációkutató Intézet igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Ezermilliárdos vagyon szállhat vissza az államra, ha megszűnnek az egyetemi alapítványok

Ezermilliárdos vagyon szállhat vissza az államra, ha megszűnnek az egyetemi alapítványok

Tavaly év végére mintegy 1900 milliárd forintra nőtt az alapítványi egyetemek nettó vagyona a Portfolio gyűjtése szerint, így hatalmas érték kerülhet újra állami kézbe, ha az ezeket a felsőoktatási intézményeket fenntartó kekvákat megszüntetik. Az azonban nehezen elképzelhető, hogy egy tollvonással mindent visszavenne a kormány: valószínűleg aprólékos mérlegelés jön, hogy mi legyen az egyetemek és a vagyon sorsa. A kiszervezett vagyonelemek listája meglehetősen hosszú, és olyan, elsőre meglepő elemek is szerepelnek benne, mint például a győri reptér vagy a gödöllői kastély.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×