A pénzügyminiszter szerint a magyar gazdaság idén is jól teljesít, ebben az évben az első háromnegyed évben 4,9 százalékos volt a növekedés, emiatt a tárca szerint az év egészét tekintve várhatóan 4,6 százalékos lesz a gazdasági bővülés. Fontos határpontnak nevezte a pénzügyminiszter, hogy idén 4,5 millió fölé emelkedett a foglalkoztatottak száma, amihez társult a reálkeresetek jelentős emelkedése.

Varga Mihály úgy fogalmazott,

azt is lehetne mondani, hogy az idén mindenkinek egy havi pluszkeresete lett azzal, hogy a reálbérek közel 9 százalékkal emelkedtek.

Varga Mihály az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatójával közösen tartott sajtótájékoztatón arról is szólt, hogy ebben az évben várhatóan 72 százalék alá csökken a GDP-hez mért államadósság, amely tavaly 73,3 százalék volt. A szigorú költségvetési politika eredményeként 2,4 százalék alatt maradhat idén az államháztartás hiánya.

A miniszter hangsúlyozta: tovább törekszenek arra, hogy a belső piacról finanszírozzák az államadósságot. Az a terv, hogy 2022-re az államadósság GDP-hez mért aránya 60 százalékra csökkenjen, és

azt szeretnék, ha öt éven belül megduplázódna a lakosság kezében lévő állampapír-állomány.

Barcza György, az ÁKK vezérigazgatója egyebek között arról beszélt, hogy 2019-ben 800 milliárd forinttal szeretnék megnövelni a lakosság kezében lévő állampapírok összegét. Ezen felül jövőre

az ÁKK egy nyugdíjelőtakarékossági célú, a lakosság által megvásárolható állampapírt kíván piacra dobni; a részletek kidolgozása jelenleg is zajlik.

Arról is beszélt, hogy csökkent az adósságráta és a devizaadósság részaránya - ez a teljes adósságon belül 22-ről 20 százalékra csökkent -, valamint jelentősen nőtt a lakossági állampapírok állománya és futamideje.

Portfolio gazdasági hírportál tudósítása szerint elhangzott, hogy jövőre a teljes bruttó finanszírozási igény 7989 milliárd forint lehet, ezen felül 998 milliárdot tesz ki a nettó finanszírozási igény, ami nagyrészt a költségvetési hiányt jelenti. Emellett lejár 4355 milliárd forintnyi lakossági állampapír, 1250 milliárdnyi diszkont kincstárjegy és 1204 milliárd forintnyi forintkötvény, amelyeket refinanszírozni kell.

Az adósságkezelő a tervek szerint 250 milliárd értékben vásárolna vissza kötvényeket, illetve ugyanennyi csereaukciót hirdetne meg. Lejár 423 milliárd forintnyi devizakötvény, amit a tervek szerint forintból finanszírozna az állam, ehhez jön 207 milliárdos lejárat a belföldi devizakötvény, a PEMÁP esetében.

Így az állam finanszírozási szükségletét szinte teljes egészében forintból intézhetik, az adósságon belül a deviza aránya tovább eshet, a tervek szerint 17 százalékra.

A gazdasági hírportál felidézte, hogy korábban Orbán Viktor miniszterelnök utalt arra, a jövőben a keleti finanszírozási csatornák felé kell fordulni, amit akár úgy is lehet érteni, hogy a jövőben soha nem akar Magyarország euró- vagy dollárkötvényt kibocsátani. Erre válaszolva Varga Mihály azt mondta: "amit a miniszterelnök mond, az mindig tekinthető hivatalos álláspontnak, vagyis nem tervezünk nemzetközi devizakötvény-kibocsátást".