Infostart.hu
eur:
385.19
usd:
328.11
bux:
109607.58
2025. december 13. szombat Luca, Otília
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter beszédet mond az Orczy-negyed támogatási szerződésének aláírásán a józsefvárosi polgármesteri hivatalban 2018. március 7-én.
Nyitókép: Mónus Márton

Oda a cafeteria és a korai szocho - megkezdődtek a bértárgyalások

Öt százalékos minimálbér-emelést javasoltak a munkáltatók a bértárgyaláson. A pénzügyminiszter szerint távol vannak az érintett felek álláspontjai, de reményei szerint év végére meg tudnak állapodni a minimálbér jövő évi összegéről.

A kormánynak érdeke, hogy a munkáltatói és a munkavállalói érdekképviseletek egyezségével jöjjön létre a jövő évi minimálbérekről szóló megállapodás - mondta a pénzügyminiszter a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának testületi ülésén.

A hivatalos közlemény szerint a kormány nem kíván változtatni a bérmegállapodáson. Varga Mihály az egyeztetés után arról beszélt, hogy az álláspontok egyelőre távol állnak egymástól, a munkaadói oldal 5 százalékos minimálbér-emelést javasolt, míg a munkavállalói oldal 13-15 százalékosat.

Olyan kérdések is előkerültek, mint a cafeteria juttatások, a béren kívüli juttatások kérdése, előkerült szociális hozzájárulási adó mértékére vonatkozó munkaadói igény, a miniszter tehát úgy látja, hogy egy hosszabb egyeztetési folyamatba vágtak most bele, de

bízik abban, hogy november végére meg tudnak állapodni, és az év végére ki tud alakulni egy közös döntés a minimálbér jövő évi összegéről

- mondta a miniszter.

Palkovics: minden eddigi várakozás negatív irányúvá vált

A Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke az InfoRádiónak elmondta, hiába tettek ismét javaslatokat a béren kívüli juttatások egyes elemeinek a megtartására, vagy a járulékcsökkentés előrehozására. Palkovics Imre úgy fogalmazott a tárgyalás után, minden eddigi remény, várakozás negatív irányúvá vált, a kormány szerinte teljesen egyértelművé tette, hogy nem tartja fenntarthatónak a ma érvényes cafeteriarendszert.

A munkaadók javaslatára pedig pedig, hogy a szociális hozzájárulási adó januártól és ne júliustól csökkenjen az a kormány válasza, hogy tartják magukat a korábbi megállapodáshoz - mondta Palkovics Imre. Ez azt jelenti, hogy 2019 első negyedéve lesz az az időszak, amit figyelembe kell majd venni a szochó csökkentésénél. Ezt a három hónapot kell majd 2018 első három hónapjához viszonyítani.

Ha itt kijön a 6 százalékos reálkereset-növekedés, akkor megnyílik az út a szocho mérséklésére júliusban.

Palkovics Imre megerősítette, hogy a munkaadói oldal 5 százalékos emelést javasolt, ami a Munkástanácsok elnöke szerint nem elegendő, azzal Magyarország nem tudna kiszakadni az olcsó bérek állapotából, és ez szerinte a vállalati szféra számára is egyértelmű. A Munkástanácsok a 138 ezres minimálbért legalább 13, a 180.500 forintos garantált bérminimumot legalább 15 százalékkal emelnék. A béremelésről szóló egyeztetéseket jövő kedden folytatják.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Mohácson: arra szerződtem, hogy megváltoztassuk a sorsunkat

Orbán Viktor Mohácson: arra szerződtem, hogy megváltoztassuk a sorsunkat

A kormányfő a közös cselekvés képességét tekinti hatalomnak, a dolgok megértését pedig fantasztikus életörömnek. Mohácson szerinte rossz irányba fordult a történelem, de a túlélés szimbóluma is a város. A közelgő uniós csúcsra utalva azt mondta: verekedni megy Brüsszelbe., ahol ha úgy döntenek, hogy hozzányúlnak az orosz devizatartalékhoz, akkor el kell azon gondolkodni, hogy a magyart elviszi onnan a kormány. Brüsszel szerinte zsinórban a harmadik választást próbálja megnyerni Magyarországon, amelynek viszont egy szempontból életbiztosítása Törökország.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.15. hétfő, 18:00
Mészáros Andor
az Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK Történeti Intézetének docense
Így vált kudarctörténetté az önkormányzatok ingatlangazdálkodása – Van ebből kiút?

Így vált kudarctörténetté az önkormányzatok ingatlangazdálkodása – Van ebből kiút?

Budapest belvárosában sétálva feltűnő, hogy gyakran egymás mellett a legdrágább éttermek és a bedeszkázott portálok váltják egymást. Sokan nem tudják, hogy ennek hátterében gyakran tulajdonosi különbségek állnak: míg az egyik üzlet piaci, a másik önkormányzati tulajdonban van. A felszín alatt ugyanez a kontraszt: a WestEnd bevásárlóközpont aluljárószintje tele van üzletekkel, míg a Nyugati téri aluljáróban a legtöbb helyiség üresen áll – ez pontosan rámutat az önkormányzati és a piaci ingatlangazdálkodás torz kettősségére. A legutóbbi számítások szerint csak Budapesten tízezres nagyságrendű nem lakáscélú önkormányzati helyiség található (földszinti üzletek, irodák, pincék). Ez óriási városfejlesztési és helyi gazdaságfejlesztési potenciált jelent, amelyet a gyakran bürokratikus és passzív vagyongazdálkodási gyakorlat miatt az önkormányzatok jelentős része nem használ ki. Hétrészes cikksorozatunkban bemutatjuk a hazai helyiséggazdálkodás helyzetét, az önkormányzati ingatlanvagyon jelentőségét, feltárjuk a jó és rossz gyakorlatokat, majd konkrét javaslatokat fogalmazunk meg a rendszer reformjára.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×