A kormánynak érdeke, hogy a munkáltatói és a munkavállalói érdekképviseletek egyezségével jöjjön létre a jövő évi minimálbérekről szóló megállapodás - mondta a pénzügyminiszter a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának testületi ülésén.
A hivatalos közlemény szerint a kormány nem kíván változtatni a bérmegállapodáson. Varga Mihály az egyeztetés után arról beszélt, hogy az álláspontok egyelőre távol állnak egymástól, a munkaadói oldal 5 százalékos minimálbér-emelést javasolt, míg a munkavállalói oldal 13-15 százalékosat.
Olyan kérdések is előkerültek, mint a cafeteria juttatások, a béren kívüli juttatások kérdése, előkerült szociális hozzájárulási adó mértékére vonatkozó munkaadói igény, a miniszter tehát úgy látja, hogy egy hosszabb egyeztetési folyamatba vágtak most bele, de
bízik abban, hogy november végére meg tudnak állapodni, és az év végére ki tud alakulni egy közös döntés a minimálbér jövő évi összegéről
- mondta a miniszter.
Palkovics: minden eddigi várakozás negatív irányúvá vált
A Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke az InfoRádiónak elmondta, hiába tettek ismét javaslatokat a béren kívüli juttatások egyes elemeinek a megtartására, vagy a járulékcsökkentés előrehozására. Palkovics Imre úgy fogalmazott a tárgyalás után, minden eddigi remény, várakozás negatív irányúvá vált, a kormány szerinte teljesen egyértelművé tette, hogy nem tartja fenntarthatónak a ma érvényes cafeteriarendszert.
A munkaadók javaslatára pedig pedig, hogy a szociális hozzájárulási adó januártól és ne júliustól csökkenjen az a kormány válasza, hogy tartják magukat a korábbi megállapodáshoz - mondta Palkovics Imre. Ez azt jelenti, hogy 2019 első negyedéve lesz az az időszak, amit figyelembe kell majd venni a szochó csökkentésénél. Ezt a három hónapot kell majd 2018 első három hónapjához viszonyítani.
Ha itt kijön a 6 százalékos reálkereset-növekedés, akkor megnyílik az út a szocho mérséklésére júliusban.
Palkovics Imre megerősítette, hogy a munkaadói oldal 5 százalékos emelést javasolt, ami a Munkástanácsok elnöke szerint nem elegendő, azzal Magyarország nem tudna kiszakadni az olcsó bérek állapotából, és ez szerinte a vállalati szféra számára is egyértelmű. A Munkástanácsok a 138 ezres minimálbért legalább 13, a 180.500 forintos garantált bérminimumot legalább 15 százalékkal emelnék. A béremelésről szóló egyeztetéseket jövő kedden folytatják.