Infostart.hu
eur:
355.82
usd:
308.17
bux:
133477.87
2026. június 11. csütörtök Barnabás
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter beszédet mond az Orczy-negyed támogatási szerződésének aláírásán a józsefvárosi polgármesteri hivatalban 2018. március 7-én.
Nyitókép: Mónus Márton

Oda a cafeteria és a korai szocho - megkezdődtek a bértárgyalások

Öt százalékos minimálbér-emelést javasoltak a munkáltatók a bértárgyaláson. A pénzügyminiszter szerint távol vannak az érintett felek álláspontjai, de reményei szerint év végére meg tudnak állapodni a minimálbér jövő évi összegéről.

A kormánynak érdeke, hogy a munkáltatói és a munkavállalói érdekképviseletek egyezségével jöjjön létre a jövő évi minimálbérekről szóló megállapodás - mondta a pénzügyminiszter a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának testületi ülésén.

A hivatalos közlemény szerint a kormány nem kíván változtatni a bérmegállapodáson. Varga Mihály az egyeztetés után arról beszélt, hogy az álláspontok egyelőre távol állnak egymástól, a munkaadói oldal 5 százalékos minimálbér-emelést javasolt, míg a munkavállalói oldal 13-15 százalékosat.

Olyan kérdések is előkerültek, mint a cafeteria juttatások, a béren kívüli juttatások kérdése, előkerült szociális hozzájárulási adó mértékére vonatkozó munkaadói igény, a miniszter tehát úgy látja, hogy egy hosszabb egyeztetési folyamatba vágtak most bele, de

bízik abban, hogy november végére meg tudnak állapodni, és az év végére ki tud alakulni egy közös döntés a minimálbér jövő évi összegéről

- mondta a miniszter.

Palkovics: minden eddigi várakozás negatív irányúvá vált

A Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke az InfoRádiónak elmondta, hiába tettek ismét javaslatokat a béren kívüli juttatások egyes elemeinek a megtartására, vagy a járulékcsökkentés előrehozására. Palkovics Imre úgy fogalmazott a tárgyalás után, minden eddigi remény, várakozás negatív irányúvá vált, a kormány szerinte teljesen egyértelművé tette, hogy nem tartja fenntarthatónak a ma érvényes cafeteriarendszert.

A munkaadók javaslatára pedig pedig, hogy a szociális hozzájárulási adó januártól és ne júliustól csökkenjen az a kormány válasza, hogy tartják magukat a korábbi megállapodáshoz - mondta Palkovics Imre. Ez azt jelenti, hogy 2019 első negyedéve lesz az az időszak, amit figyelembe kell majd venni a szochó csökkentésénél. Ezt a három hónapot kell majd 2018 első három hónapjához viszonyítani.

Ha itt kijön a 6 százalékos reálkereset-növekedés, akkor megnyílik az út a szocho mérséklésére júliusban.

Palkovics Imre megerősítette, hogy a munkaadói oldal 5 százalékos emelést javasolt, ami a Munkástanácsok elnöke szerint nem elegendő, azzal Magyarország nem tudna kiszakadni az olcsó bérek állapotából, és ez szerinte a vállalati szféra számára is egyértelmű. A Munkástanácsok a 138 ezres minimálbért legalább 13, a 180.500 forintos garantált bérminimumot legalább 15 százalékkal emelnék. A béremelésről szóló egyeztetéseket jövő kedden folytatják.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ha az állam visszalép a bérversenyből, azt nem csak a közszféra fogja megérezni

Ha az állam visszalép a bérversenyből, azt nem csak a közszféra fogja megérezni

Egy tanári, orvosi vagy önkormányzati béremelés nem áll meg az iskola, a kórház vagy a hivatal falainál. A közszféra sok településen valódi alternatíva a munkavállalóknak, ezért a magáncégek bérpolitikájára is nyomást gyakorol. Az elmúlt 16 év magyar bérnövekedésének egyik fontos katalizátorai voltak az állami béremelések. Ha ez a folyamat megfordul, a veszteség sem marad a közszférán belül.

A kórházi klímákról posztolt megdöbbentő részleteket az egészségügyi miniszter

Hegedűs Zsolt közölte: jelenleg csak a helyiségek 48 százalékában megfelelő a hűtés a betegellátás biztonsága szempontjából kritikus területeken, de a kormány azonnal lépett az ügyben. Részletek a kormányszóvivői sajtótájékoztatón.
inforadio
ARÉNA
2026.06.11. csütörtök, 18:00
Dénes Ferenc sportközgazdász
Dénes Tamás az InfoRádió főmunkatársa, futballtörténész és -szakíró
A Fed következő csatája a mérlegéről szól, nem a kamatokról

A Fed következő csatája a mérlegéről szól, nem a kamatokról

A piacok hajlamosak úgy tekinteni a Federal Reserve-re, mint egy intézményre, amelynek elsődleges fegyvere a kamatpolitika. De mi van akkor, ha a következő évek monetáris politikai csatája valójában nem kizárólag a kamatokról, hanem legalább annyira a jegybank mérlegéről szól? Háromrészes cikksorozatunk második részében azt vizsgáljuk meg, hogy a Fed mérlegének leépítése miért lehet az egyik legfontosabb monetáris politikai kérdés a következő években, és miért sokkal nehezebben megvalósítható, mint első pillantásra tűnik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×