Magyarországon a levegő minősége továbbra is aggasztó, a legfrissebb uniós számvevőszéki jelentés szerint a kétes rangsorban Kínát és Indiát is előzzük.
Magyarországon az egyik legnagyobb szennyező a lakossági fűtés.
A hagyományos energiahordozók kiváltása, a magasabb energiahatékonysági sztenderdek bevezetése, a fűtőkészülékek károsanyag-kibocsátásának csökkentése nem önmagában csak a véges erőforrásainkkal való takarékosság miatt fontos, hanem hozzájárul környezetünk védelmén keresztül egészségünk javításához is.
Még 2015 őszén lépett életbe az az európai uniós rendelet, melynek hatására a kazánokra, bojlerekre – a nagyobb háztartási eszközökről már jól ismert – energiacímke került. A címke használata egyszerű: minél energiatakarékosabb egy készülék, annál „zöldebb” a besorolása. Akkor új fogalmakat is meg kellett tanulnia a fűtéskorszerűsítőknek, hiszen ma már csak olyan fűtőberendezések hozhatók forgalomba, melyek elérnek egy adott szezonális hatásfokot. Egy készülék szezonális hatásfoka annak valós működési értékét tükrözi a teljes fűtési időszakban. Jellemzően az új energiacímke szerinti „B” energiaosztályú vagy annál jobb besorolású készülékek tudják teljesíteni az új elvárásokat.
Szeptember 26: fordulónap a fűtőkészülékek NOx határérték-csökkentésében
Az uniós rendelet által érintett másik területen most lép életbe az új szabályozás: 2018 szeptemberétől az Európai Unió tagállamaiban, így nálunk is a gázüzemű kazánok, illetve kombinált fűtő- és vízmelegítő készülékek esetén csökkenteni kell a nitrogénoxid-kibocsátást.
A határnaptól csak olyan fűtőkészülékek kerülhetnek forgalomba és helyezhetők üzembe, melyeknek NOx kibocsátása nem haladhatja meg az 56 mg/kWh értéket.
A nitrogén-oxidok ugyanis károsak az emberi egészségre, és szerepet játszanak a savas esők kialakulásában is.
Energiapazarló épületek, oldtimer fűtőkészülékek
Ma csak a lakások mintegy harmadánál elégedettek a lakók az épületek állapotával, az energiahatékonyság javítása az elmúlt tíz évben központi kérdéssé vált a hazai ingatlanok megújítása során. Jól érzékelteti a magyar otthonok rossz épületenergetikai állapotát az a tény is, hogy a fűtőkészülék-állomány átlagéletkora meghaladja a 20 évet. Ez nemcsak azért baj, mert az elavult készülékek nem hatékonyak, jóval több energiát használnak fel az azonos komfortérzet megteremtéséhez. Gond ez azért is, mert a hagyományos készülékek bizony jobban szennyezik a levegőt.
Gondok a lakossági fűtéssel
Az Európai Bizottság 2017 végén publikálta azt az országjelentést, mely az energiauniós szakpolitikák végrehajtásával kapcsolatos előrehaladást összegzi az európai tagállamokra nézve. A jelentés amellett, hogy egy fontos összefoglalója a 2005-2015 közötti hazai energiapiaci trendeknek, foglalkozik az energiafelhasználás közvetett hatásaival, így a levegőminőséggel is.
Megállapítja, hogy Magyarországon a levegőminőség továbbra is komoly problémákat okoz. 2013-ban az Európai Környezetvédelmi Ügynökség becslése szerint Magyarországon mintegy 13 ezer olyan korai haláleset történt, amelyet a szállópor (PM2,5) és a nitrogén-dioxid koncentrációja váltott ki.
A jelentésben szereplő becslések szerint Magyarországon a légszennyezésből eredő egészségügyi költségek meghaladják az évi 5 milliárd Eurót. A közvetlen gazdasági költségek – a légszennyezéssel összefüggő megbetegedések miatt – az évente elvesztegetett munkanapokhoz, illetve társadalombiztosítási költségekhez kapcsolódnak.
Hazánkban a szállópor kibocsátásához a legnagyobb mértékben a lakossági fűtés járul hozzá, közel 70 százalékkal.
Itt lényegesen kisebb a korábban fő probléma-forrásnak gondolt ipar (kb. 7%) és közlekedés (kb. 10%) részesedése. A szállópor mellett a nitrogénoxid-kibocsátás esetén is bizony a háztartások az egyik legnagyobb szennyezők.
„Az épületek felújítása, korszerűsítése, ezen belül az energiatakarékosság ösztönzése sokféle jótékony hatással jár. Az energiahatékonyság olyan láthatatlan erőforrás, amelynek fejlesztésével a mindenkori energiaáraktól függetlenül lehet csökkenteni a rezsiszámlákat. Az egészségesebb lakókörnyezet megteremtése komoly nemzetgazdasági előnyökkel is jár, hiszen ennek köszönhetően javul egészségügyi állapotunk, így jelentősen csökkenthetők az egészségügyi, társadalombiztosítási kiadások is.” – mondta Szalai Gabriella, a Magyar Energiahatékonysági Intézet munkatársa.