eur:
392.6
usd:
362.16
bux:
72132.83
2024. július 7. vasárnap Apollónia
Nyitókép: Pexels

Kemény üzenet: pénzgyárak kellenek Európába

Az elmúlt 10 év alapján jól látszik, hogy milyen szociális-társadalmi mellékhatásokkal jár a digitalizáció terjedése. Európa rosszul áll ebben, és ez komoly gazdasági kérdéseket is felvet. Pénzgyárakra lenne például szükség - mondta az Európai Innovációs és Technológiai Intézet digitális ágának (EIT Digital) vezérigazgatója a szervezet éves brüsszeli konferenciáján.

Willem Jonker többször is kritizálta a nagy amerikai technológiai óriások tevékenységét, és szerinte ha Donald Trump igazán nagy dolgot szeretne véghez vinni, akkor az lenne a legjobb, ha feldarabolná az amerikai technológiai óriásokat - írta a Portfolio.

A digitális transzformáció társadalmunk legnagyobb hatású változásai közé tartozik, amely mindannyiunk életét napi szinten érinti és

Európának vezető szerepet kell vállalnia ebben az átalakulási folyamatban annak biztosítása érdekében, hogy az európai értékeket tiszteletben tartsák a digitális világban,

ami polgáraink, intézményeink és vállalataink javát szolgálja - hangsúlyozta üzenetében az Európai Innovációs és Technológiai Intézet digitális ágának (EIT Digital) vezérigazgatója a szervezet éves brüsszeli konferenciáján.

Példákkal is alátámasztotta, hogy miért fontos az európai értékeket is belevinni a digitális technológiai változásokba:

Egyrészt például azért, mert az Apple a friss gyorsjelentése szerint 285 milliárd dollárnyi készpénzállományon ül ahelyett, hogy azt valamilyen formában visszaforgatná a társadalom szélesebb rétegibe (szociális programok, képzések, stb.). Inkább azt látni, hogy kivár a cég, illetve újabb és újabb felvásárlandó célpontokat és technológiákat keres, amellyel továbbra is Amerikába vonzza az európai tehetségeket és az úttörő megoldásokat (pl. Skype). Willen Jonker szerint Európának is meg kell teremtenie ezeket a "pénzgyárakat" az erős innovációs bázisa alapján és el kell érnie, hogy ezek a "pénzgyárak" Európában forgassák vissza a hasznukat.

Másrészt például azért, mert ha a digitális alkalmazások eleve etikus hozzáállás alapján működnek, akkor nem robbannak ki olyan botrányok, mint a Cambridge Analytica és a Facebook esete, ahol utólag derült ki, hogy felhasználók tízmillióinak adatait használták fel különböző célokra a tudtuk nélkül. Szerinte az európai GDPR-szabályozás önmagában nem elég hatékony (túl sok kattintáshoz vezet), inkább a weboldalak és a mögöttük lévő szolgáltatók transzparens működésére lenne szükség.

Harmadrészt azért, mert nagyon sok embernek gondja van lépést tartani a technológiai változások sebességével. Az is gond, hogy a gyorsan felfutó, esetleg később elbukó technológiai cégeknél szóba sem kerülnek olyan szociális kérdések, mint a vállalati nyugdíjprogram, vagy a dolgozóknak fizetett kiegészítő társadalombiztosítás.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.07.08. hétfő, 18:00
Lakatos Júlia
a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója
Elmaradt a szélsőjobboldali áttörés, de igazán kaotikus forgatókönyv valósult meg – Mi lesz most Franciaországban?

Elmaradt a szélsőjobboldali áttörés, de igazán kaotikus forgatókönyv valósult meg – Mi lesz most Franciaországban?

Meglepetésszerű eredmény született a magas részvétellel lezajlott francia nemzetgyűlési választások második fordulójában. Bár szinte minden felmérés a Marine Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés győzelmét jósolta, az exit pollok szerint a baloldali pártok összefogása, az Új Népfront szerezte meg a legtöbb mandátumot, második helyre pedig az Emmanuel Macron elnök mögötti centrista Együtt formáció futott be. Úgy néz ki, a „republikánus front”, vagyis a baloldali és centrista jelöltek egymás javára történő visszalépése működött, és ezzel sokadszorra sikerült megakadályozni a szélsőjobboldal győzelmét. Az exit pollok alapján becsülhető erőviszonyok ugyanakkor azt mutatják, az abszolút többség senkinek nem lesz meg, ami bizonytalan helyzetet idézhet elő Franciaországban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×