eur:
410.89
usd:
392.2
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Nyitókép: Pexels

Kemény üzenet: pénzgyárak kellenek Európába

Az elmúlt 10 év alapján jól látszik, hogy milyen szociális-társadalmi mellékhatásokkal jár a digitalizáció terjedése. Európa rosszul áll ebben, és ez komoly gazdasági kérdéseket is felvet. Pénzgyárakra lenne például szükség - mondta az Európai Innovációs és Technológiai Intézet digitális ágának (EIT Digital) vezérigazgatója a szervezet éves brüsszeli konferenciáján.

Willem Jonker többször is kritizálta a nagy amerikai technológiai óriások tevékenységét, és szerinte ha Donald Trump igazán nagy dolgot szeretne véghez vinni, akkor az lenne a legjobb, ha feldarabolná az amerikai technológiai óriásokat - írta a Portfolio.

A digitális transzformáció társadalmunk legnagyobb hatású változásai közé tartozik, amely mindannyiunk életét napi szinten érinti és

Európának vezető szerepet kell vállalnia ebben az átalakulási folyamatban annak biztosítása érdekében, hogy az európai értékeket tiszteletben tartsák a digitális világban,

ami polgáraink, intézményeink és vállalataink javát szolgálja - hangsúlyozta üzenetében az Európai Innovációs és Technológiai Intézet digitális ágának (EIT Digital) vezérigazgatója a szervezet éves brüsszeli konferenciáján.

Példákkal is alátámasztotta, hogy miért fontos az európai értékeket is belevinni a digitális technológiai változásokba:

Egyrészt például azért, mert az Apple a friss gyorsjelentése szerint 285 milliárd dollárnyi készpénzállományon ül ahelyett, hogy azt valamilyen formában visszaforgatná a társadalom szélesebb rétegibe (szociális programok, képzések, stb.). Inkább azt látni, hogy kivár a cég, illetve újabb és újabb felvásárlandó célpontokat és technológiákat keres, amellyel továbbra is Amerikába vonzza az európai tehetségeket és az úttörő megoldásokat (pl. Skype). Willen Jonker szerint Európának is meg kell teremtenie ezeket a "pénzgyárakat" az erős innovációs bázisa alapján és el kell érnie, hogy ezek a "pénzgyárak" Európában forgassák vissza a hasznukat.

Másrészt például azért, mert ha a digitális alkalmazások eleve etikus hozzáállás alapján működnek, akkor nem robbannak ki olyan botrányok, mint a Cambridge Analytica és a Facebook esete, ahol utólag derült ki, hogy felhasználók tízmillióinak adatait használták fel különböző célokra a tudtuk nélkül. Szerinte az európai GDPR-szabályozás önmagában nem elég hatékony (túl sok kattintáshoz vezet), inkább a weboldalak és a mögöttük lévő szolgáltatók transzparens működésére lenne szükség.

Harmadrészt azért, mert nagyon sok embernek gondja van lépést tartani a technológiai változások sebességével. Az is gond, hogy a gyorsan felfutó, esetleg később elbukó technológiai cégeknél szóba sem kerülnek olyan szociális kérdések, mint a vállalati nyugdíjprogram, vagy a dolgozóknak fizetett kiegészítő társadalombiztosítás.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×