eur:
411.22
usd:
392.6
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Varga Mihály pénzügyminiszter beszédet mond az Ikarus Járműtechnika Kft. beruházásátadó ünnepségén Székesfehérváron 2018. szeptember 6-án. A Nagyvállalati Beruházási Támogatás keretében több mint 400 millió forintos kormányzati támogatással, összesen 1,15 milliárd forintból valósult meg az IKARUS Járműtechnika Kft. kapacitásbővítő beruházása Székesfehérváron.
Nyitókép: Bodnár Boglárka

Nagy bejelentést tett Varga Mihály

Jövőre mintegy 4000 milliárd forintot szán a kormány fejlesztések finanszírozására, egyebek mellett a versenyképesség javítása érdekében - hangsúlyozta a pénzügyminiszter csütörtökön, Székesfehérváron, az Ikarus Járműtechnika Kft. kapacitásbővítő beruházásának átadásán.

Varga Mihály elmondta, hogy a kormány a Nagyvállalati Beruházási Támogatási program keretében több mint négyszázmillió forinttal támogatta a fehérvári cég mintegy 1,2 milliárd forintos fejlesztését. A tárcavezető emlékeztetett arra, hogy a programot 2015-ben hirdették meg, azóta

53,1 milliárd forinttal segítették a magyar nagyvállalatok 131,5 milliárd forint összértékű beruházásait. Az idén további 15 milliárd forintot fordít erre a célra a kormány

- tette hozzá.

Varga Mihály emlékeztetett rá, hogy a második negyedévében 4,8 százalékkal bővült a bruttó hazai termék, és az ipari termelés, a fogyasztás, a foglalkoztatás és a beruházások várható bővülése hosszabb távon is fenntarthatóvá teszi a magyar gazdaság erősödését.

A miniszter úgy vélte, a vártnál nagyobb növekedés nagyban köszönhető az iparnak, amelynek teljesítménye az elmúlt években 4-5 százalékkal nőtt. Ezen belül a járműgyártás termelési értéke 7,7 százalékkal, exportárbevétele pedig 6 százalékkal emelkedett - tette hozzá.

Varga Mihály megjegyezte, hogy 2010-hez képest 774 ezerrel többen dolgoznak, az új munkahelyek többsége (625 ezer) a versenyszektorban jött létre. Mint mondta, 4,5 millió ember dolgozik, és ez a szám tovább nőhet, miközben az ország már most is az Európai Unió három legalacsonyabb munkanélküliségi mutatójával rendelkező állama között van.

Fejér megyében a munkanélküliségi ráta 2,4 százalékos, tehát megvalósulni látszik a teljes foglalkoztatás - mondta. A foglalkoztatásban állók száma az elmúlt években 164 ezerről 193 ezerre nőtt a megyében - fűzte hozzá.

A tárcavezető szerint az Ikarus sikerei bizonyítják, hogy nemcsak az autógyártás, hanem a buszgyártás is kitörési pont lehet a hazai ipar számára, és megjegyezte, hogy a cél a hazai igények kielégítése, ami évi 1100-1200 busz legyártását jelenti.

Széles Gábor az Ikarus tulajdonosa közölte, hogy a támogatásból a termékkínálat bővülése mellett hetven új munkahelyet hoztak létre. A 2016-ban meghirdetett nemzeti buszgyártási program mérlege szavai szerint pozitív, mint elmondta, a honvédségnek tavasszal tizenöt, azóta újabb negyven autóbuszt adtak át, és jelenleg további negyvenet gyártanak.

Bejelentette, hogy cseppfolyósított földgázzal (LNG - liquefied natural gas) hajtott buszt fejlesztenek Székesfehérváron, már a futáspróbák folynak. Rámutatott, hogy Európában sok LNG-vel hajtott kamion közlekedik, ugyanakkor autóbusz egy sem, az Ikarusé lesz az első ilyen típus Európában.

A tulajdonos elmondta, hogy a piac nagy, hiszen az európai nagyvárosok már csak ilyen buszokra írnak ki beszerzési pályázatokat. Hasonlóan nagy lehetőségnek nevezte az elektromos buszgyártást, ezért létrehoztak Kínában egy vegyesvállalatot az Ikarus és a CNLC (China National Logging Corporation) részvételével. Az első prototípust jövő héten szállítják Magyarországra - mondta.

Cser-Palkovics András (Fidesz) polgármester méltatta a fehérvári buszgyártás újraindulását, hiszen, mint mondta, kevés család van Székesfehérváron és Fejér megyében, amely ne kötődne a vállalathoz. Úgy vélte, az Ikarus és a hazai buszgyártás érdemes a kormányzat támogatására. Reményét fejezte ki, hogy hamarosan a város helyi közösségi közlekedésében ismét Ikarus buszok teljesítenek szolgálatot.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×