Jelentős a likviditás a magyar bankrendszerben - fejtette ki Barcza György.

A magyar bankrendszerben a hitelbetét aránya még mindig 100% alatt van. A jegybanknál egy napos betétbe helyezni a likviditásukat mínusz 0,15%-os kamattal jár, tehát nemhogy kamatot kapnak, hanem kamatot fizetnek - mondta a vezérigazgató. Hozzátette azt is, hogy

állampapírt vásárolni kis hozam mellett is, de megéri.

Barcza György kifejtette azt is, hogy a lakossági kamatszintek (a másfél 2-2 és fél százalék) nem tűnnek olyan magasnak, mint a korábbi években, amikor az nulla volt, viszont a banki betéti kamatok még mindig nagyon alacsonyak - gyakorlatilag nullák -, azokhoz képest még mindig van egy relatív előny.

Vonzó kamatszintek

Mi azt szeretnénk elérni, hogy ezt az arányt tartsuk, és mivel ezek a kamatszintek vonzóak, igyekszünk abba az irányba haladni, hogy hosszabb lejáratokon finanszírozzuk - emelte ki.

"A kétéves állampapír bevezetésével nagyon népszerű lett a három-ötéves inflációkövető állampapír, tehát ezeknek a lakossági papíroknak az értékesítése elég szépen erősödik,

így egyre hosszabb lesz a futamidő is" - mondta. A vezérigazgató szerint már az előnyös, hogy egyáltalán van itthon megtakarítás.

Lassú növekedés

"Magyarország ebben a tekintetben átlendült: 2008-2009 után a magyar lakosság átállt egy stabil megtakarítói pozícióra. A mostani megtakarítási szint mellett a bankbetétállomány is, a befektetési alapok állománya is, és az állampapírok állománya is szépen tud növekedni" - jegyezte meg Barcza György.

A megtakarítási piacon meg fogunk férni egymás mellett a többi termékkel, az meg nem rossz, ha a lakosságnak több választási lehetősége van"

- vélte a vezérigazgató. Hozzátette azt is, hogy a lakossági piacon nem kell olyan mértékű növekedés, mint ami korábban volt, mert elérték az optimálisnak tekinthető arányt.

Barcza György hangsúlyozta, hogy az ügyfeleket reálisan kell tájékoztatni, nem lehet valakit megtévesztésben tartani a befektetésével kapcsolatban. A magyar állampapír egy sokkal átláthatóbb, egyszerűbb konstrukció. Az észak-európai példa az, hogy az első gondolat a biztonság. Mint momdta, a hozamok realizálása érthető cél, de a lakossági ügyfelek a keresetükből teszik félre a megtakarítást, és nagy részük szerint nem érdemes túlzott kockázatot vállalniuk.

Olasz gazdasági problémák

Barcza György arról is beszélt, hogy szerinte nincs nemzetközileg elfogadott, biztos megoldás az olasz gazdasági problémákra. Világosan látszik, hogy Dél-Európa nagy része nem bírja a versenyt az eurozónában - tette hozzá.

Megemelkedtek a bérek, és kiderült, hogy nem tudják tartani a növekedést.

Olaszország egy évtizede stagnál, és ebben a stagnáló gazdaságban a magas államadósság mellett nehéz megoldani a problémát, ami Magyarországon is komoly károkat okozott - mondta Barcza György.

Elmondta azt is, hogyha nincs gazdasági növekedés, akkor az adósságot sem lehet csökkenteni, a gazdasági növekedéshez viszont valamiféle ösztönzés kellene. Barcza György szerint biztos megoldás egyelőre nincs.

"Az olasz államadósság a negyedik legnagyobb Európában, ha euróban számoljuk, tehát Olaszországot nem lehet megmenteni úgy mint Görögországot, ott másfajta megoldásra van szükség"

- mondta. Szerinte emiatt is volt nagy hatása az EU-ra az olasz kormányalakítási válságnak.

"Az olasz államadósság olyan mértékű, hogyha annak egy minimális részét is "leírják", akkor abból óriási veszteség keletkezik annál, aki azt tulajdonolja."

Barcza György jelezte, hogy ennek csak egy kis része van az Európai Központi Banknál. Hozzátette, hogy az eurózónából való kilépésre nincs semmilyen forgatókönyv, még a görögök sem vágtak bele.