Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Hand of a businesswoman is arranging wooden toys as steps along the rising graph.Concept for business growth success process
Nyitókép: Teera Konakan / Getty Images

Kiszámolták, hogy kiknek fáj majd a vagyonadó, nem azoknak, akiknek szánhatják

A tervezett hazai vagyonadó a jelenlegi formájában leginkább a 3 milliárd forint körüli vagyonnal rendelkező, hazai kkv-kat működtető vállalkozókat terhelheti meg, miközben a legvagyonosabb réteg családi és nemzetközi struktúrákkal mentesülhet a fizetés alól – derül ki a Blochamps Capital szakmai elemzéséből.

A legfrissebb hatásvizsgálatok a korábbi magasabb várakozásokkal szemben már négy évre kalkulálnak 800 milliárd forint állami bevétellel. Ez az évi átlagos 200 milliárdos összeg megközelíti a privátbanki szektor korábbi becsléseit, a szakmai aggályok azonban nem csillapodtak. A Blochamps Capital társadalmi konzultációs javaslatcsomagja szerint a tervezet a vagyoni skála két szélén válik a legkevésbé hatékonnyá – írja az economx.hu.

A személyenkénti egymilliárd forintos adómentes küszöb a családi vagyonmegosztás (házastársak, nagykorú gyermekek) révén drasztikusan lecsökkentheti a tényleges adóalapot. Emiatt

a teher elsősorban a 3 milliárd forint körüli vagyonnal rendelkező középvállalkozói réteget sújthatja,

akiknek a tőkéje működő hazai cégekben fekszik, és nem alkalmaznak nemzetközi adószerkezeteket.

A szakértők rámutatnak a cégértékelési szabályok torzulásaira is: az 500 millió forintos saját tőke feletti cégeknél alkalmazandó rejtett tartalékok beszámítása igazságtalan eltolódásokat eredményezhet.

Emellett a magánszemélyt terhelő vagyonadót a cégek nyereségéből kell kigazdálkodni, ami közvetlenül forrást von el a beruházásoktól.

Az elemzés szerint a küszöbérték 5 milliárd forintra emelése csupán 6–9 százalékkal csökkentené az adóbevételt, viszont drasztikusan mérsékelné az adóhatóság ellenőrzési és bürokratikus költségeit.

Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
2026. november 22. 21:00
2026. november 22. 19:51
×
×