A Cseh Statisztikai Hivatal adatai szerint a második fordulóban eldőlő 22 mandátum többségét az ellenzék szerezte meg.

Az előző heti első körben további öt, szintén ellenzéki frakcióhoz csatlakozó szenátor jutott be a felsőházba.

Bár az ANO tizenhárom jelöltje jutott be a második fordulóba, végül egyikük sem nyert. A kormánypárt olyan hagyományosan baloldali, stabil bázisnak számító körzetekben is vereséget szenvedett, mint Karviná vagy Přerov.

A cseh sajtóelemzések rámutatnak:

az 1996-os szenátusi rendszer megalakulása óta nem fordult elő, hogy a legerősebb kormánypárt mandátum nélkül zárjon egy választást.

Az ellenzéki erők közül a STAN (Polgármesterek és Függetlenek) szerepelt a legeredményesebben, míg a jobbközép ODS a három prágai kerület egyikében sem tudott nyerni.

A választói részvétel a második fordulóban alacsony, mindössze 21 százalékos volt, ami mintegy fele az első körös aktivitásnak.

Orbán Viktor és Andrej Babis poltikai kapcsolata

Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Andrej Babiš cseh pártvezető politikai szövetségének egyik legmeghatározóbb közös eredménye a Patrióták Európáért (Patriots for Europe) európai parlamenti frakció 2024-es megalapítása.

A két politikus – az osztrák Szabadságpártot (FPÖ) vezető Herbert Kickl mellett – kulcsszerepet vállalt az Európai Parlament jelenlegi harmadik legnagyobb képviselőcsoportjának létrehozásában, amelynek politikai platformját a nemzetállami szuverenitás védelme, az uniós centralizáció elutasítása és a szigorú migrációs politika adja.

A frakcióalapítás a hosszú távú partnerségük intézményesülését is jelentette az európai porondon,

miután Babiš mozgalma (az ANO) a liberális Renew Europe csoportot elhagyva, Orbán Viktor Fidesze pedig a korábbi néppárti, majd független státuszából érkezve egyesítette erőit az új politikai formációban.