eur:
411.23
usd:
392.67
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Tízezer és húszezer forintos bankjegyek egy pénztárcában. Magyarország ma is hivatalos fizetőeszközét, a forintot, 70 évvel ezelőtt, 1946. augusztus elsején vezették be. A pengőt felváltó új pénz nevét I. Károly történelmi aranyforintjáról kapta.MTVA/Bizományosi: Faludi Imre  *************************** Kedves Felhasználó!
Nyitókép: Faludi Imre

Friss kutatás: sok cég mást választana az új cafeteria helyett

Felmérés készült arról, mit választanának a cégek 2019-re akkor, ha életbe lépnek a kormány által tervezett új cafeteria-szigorítások.

A kormány benyújtotta a parlamentnek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló törvényjavaslatot. A parlament honlapjára kedden délután felkerült törvényjavaslatban foglaltak szerint - többek között - változik a cafeteria-rendszer is. Megkérdeztük az ügyben a szakszervezeteket és a munkáltatókat, a véleményük élesen eltért egymástól - fontos támogatások elvesztéséről, illetve megfelelő átalakítási irányról beszéltek.

Az ügyben a Pénzcentrum Fata László cafeteria-szakértő felmérését idézi. A kérdőívet 446 hazai munkáltató töltötte ki - méretük változó, az ötfőstől a multiig -, és válaszoltak arra a kérdésre, hogy miként alakítják várhatóan át 2019-től a cafeteria rendszerüket, ha elfogadják a benyújtott javaslatot. A válaszadó cégek összesen 167 672 embert foglalkoztatnak.

Sokat bukhatnak a dolgozók

A felmérés eredményei szerint a társaságok a legnagyobb részt, mintegy 49 százalékban fizetésként adnák ki a korábbi cafeteria-összeget, úgy, hogy az összes közterhet a munkavállalókra hárítanák. Ez óriási különbség. Ha ma béren kívüli juttatásként akar valaki kiadni száz forintot, akkor

  • adómentes juttatás esetén 100-at kap meg a dolgozó,
  • Szép-kártyán vagy pénzösszegjuttatásként 74,5 forintot kap meg,
  • iskolakezdési-támogatás, ajándékutalvány és a többi meghatározott juttatás esetében pedig 71-et.

Ha bérként számfejtik, akkor pedig 55 forint lesz belőle.

Azok közül a cégek közül, ahol nem a cafeteria-juttatások bruttósítását választják, a következőképp alakultak a válaszok:

  • abbahagyja a rendszert és nem ad helyette semmit kompenzációként - 14,5 százalék
  • megosztja a többlet-terheket a munkavállaló és a munkáltató között - körülbelül 10 százalék
  • úgy fogja megnövelni az eddig a cafeteriára fordított összeget, hogy a dolgozók ne járjanak rosszabbul, tehát a cég fogja kigazdálkodni a felmerülő többlet költségeket - csupán 9,4 százalék

A többi cégnél még nem tudják, vagy valamilyen vegyes rendszerben gondolnak, például felmerülhet, hogy a Szép-kártyára raknak, amennyit lehet, a többit pedig bérként számfejtik majd.

Meglepő változtatás

Mindenkit váratlanul ért ez a drasztikus javaslat, mondta a portálnak a cafeteria-szakértő, hiszen az elmúlt években számos újítást vezettek be és sokat fejlődött a rendszer. Fata László kiemelte: a cafeteria jelentése magában foglalja a választás lehetőségét, ha pedig egy-két elemre csökken a rendszer, akkor ezt a tulajdonságát értelemszerűen elveszti.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×