Infostart.hu
eur:
381.08
usd:
322.1
bux:
128094.69
2026. február 2. hétfő Aida, Karolina
Tízezer és húszezer forintos bankjegyek egy pénztárcában. Magyarország ma is hivatalos fizetőeszközét, a forintot, 70 évvel ezelőtt, 1946. augusztus elsején vezették be. A pengőt felváltó új pénz nevét I. Károly történelmi aranyforintjáról kapta.MTVA/Bizományosi: Faludi Imre  *************************** Kedves Felhasználó!
Nyitókép: Faludi Imre

Friss kutatás: sok cég mást választana az új cafeteria helyett

Felmérés készült arról, mit választanának a cégek 2019-re akkor, ha életbe lépnek a kormány által tervezett új cafeteria-szigorítások.

A kormány benyújtotta a parlamentnek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló törvényjavaslatot. A parlament honlapjára kedden délután felkerült törvényjavaslatban foglaltak szerint - többek között - változik a cafeteria-rendszer is. Megkérdeztük az ügyben a szakszervezeteket és a munkáltatókat, a véleményük élesen eltért egymástól - fontos támogatások elvesztéséről, illetve megfelelő átalakítási irányról beszéltek.

Az ügyben a Pénzcentrum Fata László cafeteria-szakértő felmérését idézi. A kérdőívet 446 hazai munkáltató töltötte ki - méretük változó, az ötfőstől a multiig -, és válaszoltak arra a kérdésre, hogy miként alakítják várhatóan át 2019-től a cafeteria rendszerüket, ha elfogadják a benyújtott javaslatot. A válaszadó cégek összesen 167 672 embert foglalkoztatnak.

Sokat bukhatnak a dolgozók

A felmérés eredményei szerint a társaságok a legnagyobb részt, mintegy 49 százalékban fizetésként adnák ki a korábbi cafeteria-összeget, úgy, hogy az összes közterhet a munkavállalókra hárítanák. Ez óriási különbség. Ha ma béren kívüli juttatásként akar valaki kiadni száz forintot, akkor

  • adómentes juttatás esetén 100-at kap meg a dolgozó,
  • Szép-kártyán vagy pénzösszegjuttatásként 74,5 forintot kap meg,
  • iskolakezdési-támogatás, ajándékutalvány és a többi meghatározott juttatás esetében pedig 71-et.

Ha bérként számfejtik, akkor pedig 55 forint lesz belőle.

Azok közül a cégek közül, ahol nem a cafeteria-juttatások bruttósítását választják, a következőképp alakultak a válaszok:

  • abbahagyja a rendszert és nem ad helyette semmit kompenzációként - 14,5 százalék
  • megosztja a többlet-terheket a munkavállaló és a munkáltató között - körülbelül 10 százalék
  • úgy fogja megnövelni az eddig a cafeteriára fordított összeget, hogy a dolgozók ne járjanak rosszabbul, tehát a cég fogja kigazdálkodni a felmerülő többlet költségeket - csupán 9,4 százalék

A többi cégnél még nem tudják, vagy valamilyen vegyes rendszerben gondolnak, például felmerülhet, hogy a Szép-kártyára raknak, amennyit lehet, a többit pedig bérként számfejtik majd.

Meglepő változtatás

Mindenkit váratlanul ért ez a drasztikus javaslat, mondta a portálnak a cafeteria-szakértő, hiszen az elmúlt években számos újítást vezettek be és sokat fejlődött a rendszer. Fata László kiemelte: a cafeteria jelentése magában foglalja a választás lehetőségét, ha pedig egy-két elemre csökken a rendszer, akkor ezt a tulajdonságát értelemszerűen elveszti.

Címlapról ajánljuk
Hortay Olivér: egy V4-egység mentén kialakuló koalíció törölheti el a brüsszeli karbonadót és annak kiterjesztését

Hortay Olivér: egy V4-egység mentén kialakuló koalíció törölheti el a brüsszeli karbonadót és annak kiterjesztését

A Századvég legújabb elemzése szerint Brüsszel a világ legmagasabb karbonadóival terheli az uniós energiatermelőket, ami az elhibázott szankciós politikával együttesen az amerikai és a kínai ipari villamosenergia-árak kétszeresére emeli az európai árakat. Egy uniós erőműnek 2024-ben háromszor annyit kellett fizetnie egy tonna kibocsátott szén-dioxid után, mint egy amerikai, és ötször annyit, mint egy kínai energiavállalatnak – mondta az InfoRádióban a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágvezetője, Hortay Olivér.
inforadio
ARÉNA
2026.02.02. hétfő, 18:00
Tárnok Balázs
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet kutatásért felelős igazgatója, a Magyar Szövetség külügyi szakértője
Hatalmas rángatások a piacokon - Mit csinál a magyar tőzsde?

Hatalmas rángatások a piacokon - Mit csinál a magyar tőzsde?

Hétfőn is folytatódik a pénteken indult eladási hullám a tőzsdéken, ami azt követően kezdődött, hogy Donald Trump megnevezete Jerome Powell utódját. Ázsiában a dél-koreai tőzsde vezetésével nagyobb esést láthatunk hétfő reggel, de különösen a nemesfémek festenek nagyon csúnyán: az arany és az ezüst is több hetes mélypontra süllyedt. Eközben az olaj ára is zuhan, mivel enyhülni látszódik a feszültség az USA és Irán között.  Európában ezt követően csak kisebb eséssel indult a nap, nem sokkal később pedig már le is dolgozták az esést a vezető börzék. A magyar tőzsde most az alulteljesítők között van.  Gazdasági események szempontjából az Egyesült Államokból érkező januári feldolgozóipari bmi és az ISM-indexre ajánlott figyelni.  Hasonló témákkal is foglalkozunk a február 24-i befektetési konferenciánkon, a Portfolio Investment Day 2026-on, ahol a piac legjobb szakértői segítenek eligazodni a befektetések világában. Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×