Infostart.hu
eur:
380.58
usd:
317.96
bux:
127890.41
2026. január 30. péntek Martina
A mohi atomerőmű Szlovákiában 2017. szeptember 16-án.
Nyitókép: Komka Péter

Csak két uniós országban csökkent az atomenergia termelése

A nukleáris energia részaránya 25,8 százalék volt 2016-ban az Európai Unió villamosenergia-termelésében, a tagállamokban működő atomerőművek összesen 839 700 gigawattórányi (GWh) energiát állítottak elő - írta pénteken közzétett jelentésében az uniós statisztikai hivatal (Eurostat).

A szervezet friss értékelése szerint a huszonnyolc tagú EU minden második országában folyt atomerőművi energiatermelés a vizsgált évben: Belgiumban, Bulgáriában, Csehországban, Finnországban, Franciaországban, Hollandiában, Magyarországon, Nagy-Britanniában, Németországban, Romániában, Spanyolországban, Szlovéniában, Szlovákiában és Svédországban. A többi tizennégy tagországban nincsenek működő reaktorok.

A nukleáris energia előállításában továbbra is Franciaország áll az élen, amely az Európai Unió teljes termelésének nagyjából 48 százalékát tette ki egyedül. Ezt Németország követte 10 százalékkal, Nagy-Britannia 8,5 százalékkal, Svédország 7,5 százalékkal és Spanyolország 7 százalékkal.

Az Eurostat rámutatott: 1990 és 2004 között jelentősen, körülbelül 27 százalékkal nőtt az EU-ban működő atomerőművek által megtermelt energia mennyisége, amely így érte el az 1 008 400 gigawattórás rekordot, azóta viszont 17 százalékkal visszaesett a termelés volumene.

A reaktorokat működtető tagállamok legtöbbjében 1990 óta nőtt a nukleáris villamosenergia-termelés, leginkább Csehországban (+91,5 százalék), Franciaországban (+28,4), Szlovéniában (+23,6), Szlovákiában (+22,7), Finnországban (+20,7), valamint Magyarországon (+16,9). A skála ellentétes végén Litvánia található, ahol 2009-ben leállították az ország elöregedett atomerőművének utolsó, még működő reaktorát, illetve Németország, amely 44,5 százalékkal csökkentette a termelését.

Címlapról ajánljuk

Varga Zsolt a vízilabda-Eb után: látható volt egyfajta fejlődés a két világverseny között

Kudarc vagy siker, esetleg mindkettő a belgrádi Eb-ezüst? Fel lehet-e készülni arra, hogy tizenkétezren üvöltenek a medence partján minden magyar támadásnál, a hazaiaknak szurkolva? Mekkora a stáb szerepe egy válogatottnál? Változhat-e a keret, visszatérhetnek-e akár világbajnokok 2026 későbbi feladataira? Minderről beszélt Varga Zsolt, a magyar férfi vízilabda-válogatott szövetségi kapitánya, olimpiai bajnok az InfoRádió Aréna című műsorában.
inforadio
ARÉNA
2026.01.30. péntek, 18:00
Gyulay Zsolt
a Hungaroring Sport Zrt. elnök-vezérigazgatója, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke
Erőre kapott a forint

Erőre kapott a forint

Mozgalmasan alakultak az elmúlt napok a devizapiacokon: a legnagyobb változások a dollárban és a jenben következtek be, de a forint szintén komoly hullámvasútra került. A Fed tegnapi kamatdöntése után rövid időre megállt a zöldhasú gyengülése, de a hajnali órákban ismét egyre többen kezdtek a dollár ellen fogadni, így ma reggel ismét a 2021-2022-es csúcsok közelében jártak a jegyzések. A mai nap egyelőre az elmúlt napok nagy mozgásainak korrekciójáról szól a dollár és a forint háza táján is, előbbi erősödő, utóbbi inkább gyengülő trendet mutat a nap folyamán.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×