"A magyar kormányfő folyamatosan nyeri a választásokat, a globalizálódás áldozatait előnyben részesítő unortodox gazdaságpolitikájának köszönhetően" - állapította meg az elemző, majd feltette a kérdést: vajon megvalósítható-e Donald Trump amerikai elnök álma, hogy visszaszorítsa a globalizálódást és megsegítse annak kárvallottjait? A szerző szerint a "2010 óta immár harmadik földcsuszamlásszerű győzelmével Orbán Viktor magyar kormányfő bebizonyította, hogy ezt meg lehet tenni, legalábbis egy ideig".

Az elemzés utalt arra: Orbánt azzal vádolják, hogy önkényuralmi kormányt alakít, orosz stílusú propagandagépezetet hoz létre és az állampolgárok alapvető idegengyűlölő ösztöneire épít. Magyarország azonban - fogalmazott a cikkíró - "továbbra is működő demokrácia és

a Fidesz olyan gazdaságpolitikának köszönheti sikerét, amely emelte a béreket és csökkentette a munkanélküliséget".

A cikk emlékeztetett rá, hogy 2010-ben, amikor az Orbán-kormányt megválasztották, Magyarország az összeomlás szélén állt. Az ország a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió által irányított, görög stílusú adósságprogramban "evickélt". De azután nagyon határozottan elindult az ország pénzügyeinek rendbe tétele felé. 2011-ben 5,3 százalékos, 2012-ben pedig 2,4 százalékos gazdasági növekedést mutatott fel, visszafizette az adósságot az Európai Uniónak és az IMF-nek, és csökkentette a külföldi valutában nyilvántartott adósság mértékét is. Ehhez a magyar kormány államosította a magán-nyugdíjpénztárakat, 15 százalékos egykulcsos jövedelemadót vezetett be, és 27 százalékra emelte az áfát, amely így Európában a legmagasabb lett. Emellett különadókat kényszerített a külföldi vállalatok által uralt szektorokra - például az energetikára, vagy a pénzügyi szektorra és újraállamosított néhány kulcsfontosságú vállalatot is, amelyet aztán magyar beruházóknak, a Bloomberg szerint gyakran a szövetségeseinek és a barátainak adott el.

A szerző Budapesten beszélgetett a Századvég intézet vezető közgazdászával, György Lászlóval, és idézte a véleményét. A magyar gazdaságpolitika kiigazította azzal a gazdaságpolitikával történő kacérkodást, amelyet Bill Clinton korábbi amerikai elnök munkaügyi minisztere, Robert Reich 'szuperkapitalizmusnak' nevezett" - fogalmazott az amerikai újságírónak György László. Hozzátette: ezt a "szuperkapitalista" rendszert a globális vállalatok uralma jellemzi, amelyeknek a költségek csökkentésére való törekvése oda vezetett, hogy a bérek növekedése elmaradt a termelékenység növekedése mögött.

"Magyarország a posztkommunista átmenet idején elveszítette munkahelyeinek egyharmadát,

miközben Lengyelországban az az arány 20, a Cseh Köztársaságban 10 százalékos volt" - idézte a Bloomberg György László érvelését. Ugyanakkor az ipar kulcsfontosságú ágazataiban döntő pozíciókat elfoglaló külföldi vállalatok jóval kevesebb adót fizettek, mint a magyar vállalkozások: a gyógyszeriparban például 2010-ben 18 százalékos adót fizettek, miközben a magyar középvállalkozásoknak 52 százalékos volt az adójuk. "Az Orbán-kormny egyszerűen ezt az igazságtalanságot korrigálta" - fejtette ki az amerikai elemzőnek a magyar közgazdász.

A Bloomberg a magyar gazdaságpolitika bemutatásakor kiemelte a jövedelemadó csökkentését, a családoknak nyújtott - és a Bloomberg által "nagylelkűnek" nevezett - adókedvezményeket, és a külföldi adósságállomány csökkentését. Megjegyezte, hogy az Orbán-kormány 2010 óta 750 ezer munkahelyet teremtett. "Orbán lényegében azt csinálta, amit Donald Trump elnök ígért: enyhítette a globalizálódás veszteseinek, elsősorban is az alacsony jövedelmű dolgozóknak a terheit. S ők a voksukkal honorálták ezt az ország legszegényebb vidékein" - állapította meg az elemzés.

A Bloomberg ugyanakkor idézte Chikán Attilát, az Orbán-kormány egykori gazdasági miniszterét is, aki azt fejtegette: ma már nem dolgozna Orbán Viktornak, mert szerinte radikálisan különböznek a gazdasági elképzeléseik.

Chikán korruptnak minősítette a tőkének a barátok számára történő újraelosztását, kifogásolta a magánnyugdíjpénztárak államosítását, és úgy vélte, hogy a gazdasági egyensúly megteremtése az oktatás és az egészségügy kárára történt. A volt kormánytag, aki jelenleg egyetemi professzor túlzónak tartotta a munkanélküliségi adatokat is, mondván, hogy a 750 ezer új munkahelyben "benne van" a magyarországi lakhellyel rendelkező, de külföldön dolgozó 70 ezer ember munkahelye is. Magyarország - tette hozzá Chikán Attila - az Orbán-kormányok éveiben - 400-500 ezer embert veszített el, aki külföldre ment dolgozni.

A Bloomberg leszögezte: talán Európa bölcs is, ha finanszírozza az olyan nacionalista kormányok kísérleteit, mint a magyar, vagy a lengyel, mert így megláthatja, hogy eredményeik fenntarthatók-e az ortodox gazdaságpolitikát folytató szomszédos országokéi mellett. "Mindaddig, amíg a nacionalisták nem követnek el durva makrogazdasági és pénzügyi hibákat - és Orbánnal nem fenyget ez a veszély - üdvös dolog inkább az eltérő gazdasági modellek gyakorlati megvalósítását, sem mint az akadémikusok által elképzelt ideákat vizsgálni" - fogalmazott az elemzés.

A hírügynökség véleményoldalánmegjelent cikk hangsúlyozta: az Orbán-kormány tapasztalatai relevánsak lehetnek az Egyesült Államok számára is. "A magyarok néhány módszere működhetne itt is, ha a republikánusoknak lenne bátorságuk kipróbálni őket" - állapította meg az elemzés.