Infostart.hu
eur:
363.29
usd:
323.23
bux:
145471.12
2026. október 17. szombat Hedvig

Így úszták meg a multik az adóemelést

A nagy multik jóval kevesebb adót fizetnek, mint a 2008-as pénzügyi válság előtt – írja elemzésében a Financial Times, amely megjegyzi: az elmúlt évtized kormányzati megszorításait és a lakosság számára sokszor kellemetlen adóreformokat az óriáscégek sértetlenül vészelték át.

A helyzet annak fényében is különösen ironikus, hogy a felszínen a kormányok teljes mellszélességgel küzdenek az adóelkerülés és agresszív adótervezés, vagyis az ellen, hogy a társaságok megállapodásokkal vagy a bevételeik ide-oda mozgatásával legálisan tudják minimálisra szorítani adóalapjukat - írta a Financial Times cikke alapján a hvg.hu.

A pénzügyi lap nem csak az adókulcsokat, de a ténylegesen fizetendő adókat is összehasonlította a világ tíz legnagyobb tőzsdei cégének, illetve a legnagyobb offshore-pénzállománnyal rendelkező cégnek a dokumentumaiban. Az effektív adóteher 9 százalékkal (2 százalékponttal) csökkent az elmúlt tíz évben ezeknél a cégeknél.

A KPMG adatai azt mutatják, hogy amíg a személyes jövedelmet terhelő adók átlagosan 6 százalékkal nőttek, a társasági adó általános kulcsa átlagosan 5 százalékkal csökkent a fejlett országokban.

Magyarországon ugyan egykulcsos, 15 százalékos a jövedelemadó, a kép azonban csalóka, mivel a munkáltatói terhekkel együtt csaknem 50 százalék a bérre terhelt adó. (Mellesleg a lakosság fizeti meg az EU legmagasabb, 27 százalékos áfáját is.)

A multik helyzete még ennél is jobb, különösen az EU egyes országaiban. Az uniós adóversenyben ugyanis a legalacsonyabb, 20 százalékot alig meghaladó az általános társaságiadó-kulcs (Magyarország ebben is rekorder a 9 százalékkal), ráadásul – mint azt a Luxleaks-botrány vagy az Európai Bizottság vizsgálatai is mutatták – a cégek több trükkel tudják minimálisra csökkenteni adóterheiket.

Címlapról ajánljuk

Ruff Bálint-interjú a tiszás táskás emberekről és a rezsicsökkentésről

A Népszabadságnak adott interjút a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Ruff Bálint egyértelművé tette: a kormányzat zéró toleranciát hirdet az informális gazdasági érdekcsoportokkal szemben, a rezsicsökkentés rendszeréhez pedig mindaddig nem nyúlnak hozzá, amíg az ország el nem éri a teljes energiaszuverenitást.
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Lezárták Moszkva légterét, Trump kihátrált a kemény szankciók mögül – Híreink az orosz-ukrán háborúról szombaton

Lezárták Moszkva légterét, Trump kihátrált a kemény szankciók mögül – Híreink az orosz-ukrán háborúról szombaton

Donald Trump egy pénteken kiadott rendeletével felfüggesztette az oroszellenes szankciós törvény kulcsfontosságú rendelkezéseit – köztük az orosz árukra kivetendő vámokat és az orosz olaj- és gázvásárlásokat büntető intézkedéseket –, mindössze néhány nappal a hatálybalépésük előtt. Ukrajna közben újraindította az orosz olajfinomítók elleni csapásokat: már hatodik egymást követő éjszaka korlátozták a légiforgalmat Moszkva felett, a fővárosi repülőtereken járatok százai torlódtak fel. A Fekete-tenger térségében kereskedelmi hajókat érnek dróncsapások, Nicușor Dan román elnök ezért a NATO nagyobb szerepvállalását kéri a térségben. A fronton az orosz vezérkar a Donyeck megyei erődváros, Dobropillja elfoglalásáról számolt be, Moszkva szerint pedig egyelőre nincs napirenden a béketárgyalások folytatása az amerikai küldöttséggel. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×