eur:
403.6
usd:
354.2
bux:
96520.82
2025. június 8. vasárnap Medárd

Ilyen jövőt jósoltak a régiónknak

Londoni pénzügyi elemzők előrejelzései szerint valószínűleg kiemelkedően gyors volt, de egyben tetőzhetett is a közép- és kelet-európai EU-gazdaságok növekedési üteme a tavalyi negyedik negyedévben.

Az egyik legnagyobb londoni székhelyű globális pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics közgazdászai a héten esedékes térségi GDP-növekedési adatok előtt összeállított, hétfőn ismertetett prognózisukban közölték: növekedési előrejelző modelljük (GDP Tracker) arra vall, hogy a ház által vizsgált hat keleti EU-gazdaság - Magyarország, Szlovákia, Csehország, Lengyelország, Románia és Bulgária - hazai összterméke átlagosan 5,3 százalékkal bővülhetett éves összevetésben a tavalyi utolsó három hónapban.

A régió feldolgozószektorának a Capital Economics előrejelzése szerint mindenekelőtt az erőteljes euróövezeti kereslet adott lendületet, a meredek ívű bérnövekedés, az alacsony munkanélküliség és a támogató költségvetési politika pedig a háztartási fogyasztás élénkülését segítette.

Magyarországon a ház jelentősen gyorsuló, 4,5 százalékos éves összehasonlítású gazdasági növekedést vár 2017 negyedik negyedévére az előző negyedben elért 3,9 százalékos ütem után.

A cég szerint a tavalyi záró negyedévre általa számított magyar növekedés 2014 második negyede óta a leggyorsabb lenne, és 1,3 százalékos negyedéves összevetésű növekedésnek felelne meg.

A Capital Economics londoni elemzői szerint az aktivitási adatok a magyar gazdaság növekedési ütemének széles bázisú gyorsulására utalnak.

A ház szerint előretekintve - csakúgy, mint a közép- és kelet-európai térség egészében - várhatóan "valamelyest fogy majd a gőz" a magyar gazdaság növekedési lendületéből is, ahogy a beruházások élénküléséből eredő felhajtóerő gyengülni kezd, a várhatóan szigorodó költségvetési politika pedig valószínűleg nyomot hagy a hazai keresleten.

A régió növekedése is jó eséllyel tetőzött a tavalyi utolsó negyedévben, mivel a gazdasági ciklusok kezdenek kifutni, emellett az infláció gyorsulása és a kamatok ezt követő emelkedése várhatóan nyomást gyakorol majd a hazai keresletre a vizsgált keleti EU-gazdaságokban - jósolják hétfői prognózisukban a Capital Economics londoni elemzői.

A ház ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a térség legtöbb gazdaságában a növekedési ütem meglehetősen fokozatos lassulására számít, bár a román hazai össztermék, amely a tavalyi harmadik negyedévben kilenc éve nem mért éves ütemben, 8,8 százalékkal nőtt, valószínűleg markánsabb lassulásnak indul, mivel "egy percig sem volt valószínű, hogy ez az ütem megismételhető lesz".

A magyar gazdaság más nagy londoni házak várakozása szerint is élénk növekedési lendülettel zárta a tavalyi évet.

A Morgan Stanley globális bankcsoport londoni befektetési részlegének feltörekvő piacokkal foglalkozó elemzőstábja a heti GDP-adatismertetés elé összeállított prognózisában szintén 4,5 százalékos éves szintű növekedést valószínűsít Magyarországon 2017 negyedik negyedére.

A ház 2017 egészére 3,7 százalékos, 2018-ra 3,5 százalékos növekedéssel számol a magyar gazdaságban.

A Morgan Stanley elemzői szerint a magyar gazdaságnak továbbra is jelentős hajtóerőt ad a háztartási szektor fogyasztása, amely a cég várakozása szerint folyamatosan 4 százalék feletti éves ütemben bővül.

A ház szerint valószínűleg még mindig jelentős mértékű, korábban lefojtott potenciális kereslet van a magyar gazdaságban, amely az elmúlt évek markáns alulteljesítése után most felszabadulhat.

A Morgan Stanley a szélesebb londoni konszenzussal összhangban 2,8 százalékos éves átlagos inflációt vár Magyarországon 2018-ra.

A cég londoni elemzői hangsúlyozzák ugyanakkor: meggyőződésük, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) enyhítő alapállású, a hozamgörbe hosszú végének lejjebb vitelére összpontosító monetáris politikája akkor sem módosulna, ha az idei éves infláció meghaladná a jegybank 3 százalékos központi célszintjét.

Ugyanezt más nagy londoni házak is jósolják.

A Commerzbank - az egyik legnagyobb európai pénzügyi szolgáltató csoport - londoni befektetési részlegének feltörekvő piacokkal foglalkozó elemzői legújabb tanulmányukban megállapítják, hogy Magyarországon az utóbbi időszakban gyorsult valamelyest a maginfláció, és a további idei minimálbérnövelés e folyamatnak plusz hajtóerőt ad.

A ház szerint azonban ezzel együtt is nehéz elképzelni, hogy az alacsony inflációval jellemzett jelenlegi globális környezetben a magyarországi infláció túllépné az MNB 3 százalékos központi célszintjét.

A Commerzbank londoni közgazdászai szerint ráadásul az MNB alapállása van annyira enyhe, hogy nem valószínű a monetáris politika irányváltása egészen addig, amíg a magyarországi inflációs ütem a jegybank tűrési sávjának 4 százalékos felső határát át nem lépi.

Mindezek alapján a Commerzbank 2019 végéig valószínűtlennek tartja az MNB jelenleg 0,90 százalékos alapkamatának emelését.

Címlapról ajánljuk
Felmérés: a magyar emberek 40 százalékának nincs nyugdíj-megtakarítása

Felmérés: a magyar emberek 40 százalékának nincs nyugdíj-megtakarítása

A megkérdezett ügyfelek negyede rendelkezik rendszeres nyugdíjcélú megtakarítással, és 72 százalékuk tartja fontosnak a nyugdíjra való felkészülést – derült ki az OTP Pénztárak által készített reprezentatív felmérésből. Az OTP Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója az InfoRádióban egy példán keresztül mutatta be, miért érdemes kisebb összeggel is elindítani nyugdíjcélú megtakarítást.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.06.10. kedd, 18:00
Sós Endre
a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója
Brüsszel lajstromba vette, mi nem teljesülhet a kormány vállalásaiból 2030-ra

Brüsszel lajstromba vette, mi nem teljesülhet a kormány vállalásaiból 2030-ra

Bár Magyarország szinte minden szempontból az uniós átlag alatt teljesít a reformok végrehajtásában, a fenntarthatósági célok többségénél legalább lassú fejlődést mutat. Az ENSZ által meghatározott kritériumok szerint a legtöbbet a klímaváltozás ügyében haladt előre az ország, és a szegénység csökkentésében is átlag felett teljesített, de öt év alatt az általa is elfogadott célok több mint egyharmadában került távolabb a megvalósítástól, mint ahogy abban 2020 előtt állt. A vagyoni egyenlőtlenségek esetében lesújtó az Európai Bizottság országjelentésében lefestett kép.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×