eur:
408.04
usd:
375.16
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre

Magyarország egyelőre fellélegezhet

Helytelen lenne pénzügyi büntetőintézkedésekkel sújtani Magyarországot és Lengyelországot, amíg lehet velük párbeszédet folytatni - mondta Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság (EB) elnöke egy interjúban.

A brüsszeli uniós testület vezetője a Bild című német lapban megjelent interjúban hangsúlyozta, hogy "a jogi előírások tiszteletének" az egész Európai Unióban érvényesülő, "európai erénynek kell lennie".

Brüsszel erről

"sportszerű" megbeszéléseket folytat Lengyelországgal és Magyarországgal, de egyelőre nem sikerült előrehaladni.

Arra a kérdésre, hogy miért annyira visszafogott azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy csökkenteni kell a jogsértést elkövető tagállamok EU-támogatását, Jean-Claude Juncker azt mondta, hogy helytelen lenne pénzügyi szankciókkal sújtani Lengyelországot és Magyarországot, "amíg a párbeszéd szakaszát nem zártuk le".

Hozzátette:

"szívügyem, hogy ne mélyítsük tovább az árkokat Kelet-, Nyugat- és Közép-Európa között".

Az interjúban arra a kérdésre, az ártott-e jobban az EU összetartásának, hogy a német határt nem zárták le a menekültek előtt, vagy az, hogy egyes tagállamok nem hajlandóak befogadni menekülteket, Jean-Claude Juncker kijelentette, hogy "a történelem igazat ad majd Angela Merkelnek", de "a történtek még nem a történelem részei".

Felvetetette: "mi lett volna, ha egyszerűen hagyják ott ülni a koszban a szükséghelyzetbe került menekülteket a budapesti pályaudvaron?" Ebben az esetben "állandóan kritizálnák Németországot", amelynek magatartását történelmi okokból másként ítélik meg, mint más országok magatartását. Amennyiben Németország úgy járt volna el, mint Franciaország, most "súlyos bírálatok" érnék. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mindent jól csináltak, "de hát ki csinál mindent jól egy annyira drámai környezetben?".

Mindenesetre "Merkelnek nincs oka arra, hogy kétségbe vonja döntését" a Budapesten tartózkodó menekültekkel kapcsolatban - mondta Jean-Claude Juncker.

Arra a kérdésre, nem naivitás-e azt gondolni, hogy Lengyelország keleti része felkészült a menekültek befogadására, tekintettel arra, hogy míg a németországi Ruhr-vidéken évszázadok óta élnek külföldiek, Kelet-Lengyelországban nem élnek évszázadok óta külföldiek, a brüsszeli bizottság vezetője azt mondta, aggasztja ez a "szinte kulturális hasadék" Európa keleti és nyugati része között.

Mint mondta, "egyvalamit nem értek: minél kevesebb külföldi van valahol, annál nagyobb ott a félelem a külföldiektől".

A volt luxemburgi kormányfő hozzátette, hogy hazájában 49 százalék a külföldiek aránya, az együttélés velük "kipróbált dolog, és mindenki tudja, hogy nem probléma".

Arra a kérdésre, sikerülhet-e valaha is az uniós külső határokon megoldani a menekültproblémát, kiemelte, hogy az EU-Törökország menekültügyi megállapodás révén 97 százalékkal csökkent az EU-ba érkező menekültek száma, és az EU 1,6 milliárd értékben támogatta a Törökországban élő menekültek megsegítésére indított programokat.

A Földközi-tenger középső medencéjén Észak-Afrikából az EU felé irányuló migrációs útvonalat is "sikerült jobban ellenőrzés alá vonni", ezt mutatja, hogy az idén nyáron 81 százalékkal kevesebben érkezetek, mint egy évvel korábban. Továbbá az új uniós határ- és partvédelmi szervezet több mint 1700 munkatársa támogatja a nemzeti hatóságok 100 ezer határőrét Görögországban, Olaszországban, Bulgáriában s Spanyolországban.

"Beszél valaki ezekről a sikerekről? Nem" - jegyezte meg a brüsszeli bizottság vezetője.

Kiemelte: az EU mindig is menedéket ad azoknak, akik háború vagy erőszak elől menekülnek hazájukból, és visszajuttatja hazájukba azokat, akiknek "nincs joga ahhoz, hogy nálunk maradjanak".

Jean-Claude Juncker Emmanuel Macron európai uniós reformjavaslatairól is beszélt. Elmondta, hogy mielőtt a francia államfő ismertette elképzeléseit, egy órán keresztül egyeztették telefonon a terveket. Kiemelte, hogy ellenzi a különálló euróövezeti költségvetés és parlament gondolatát, de mindent egybevetve a javaslatok azt jelentik, hogy "Macron révén kevésbé érzem magam egyedül Európában" - jegyezte meg az EB elnöke.

A Nagy-Britanniából érkező bírálatokkal kapcsolatban aláhúzta: tévesen állítják, hogy "euro-föderalista", hiszen mindig hangsúlyozza, hogy "a nemzetek nem a történelem ideiglenes találmányai", és "az Európai Uniót nem lehet a nemzetekkel szembehelyezkedve továbbfejleszteni".

A német választásokkal kapcsolatban kiemelte,

azt szeretné, hogy Angela Merkel még "nagyon sokáig" német kancellár legyen.

Arra a felvetésre, hogy a kancellár meggyengülve került ki a szövetségi parlamenti (Bundestag-) választásból, elmondta, hogy Angela Merkelnek 12 évi kormányzás után, nehéz körülmények között sikerült, hogy pártjáé legyen "messze a legnagyobb Bundestag-frakció".

Ez "tiszteletet és megkönnyebbülést" vált ki, de "elvárásokat is" Angela Merkel felé - mondta Jean-Claude Juncker.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 4. 20:22
×
×
×
×