eur:
401.37
usd:
365.71
bux:
73411.75
2024. október 5. szombat Aurél

Történelmi csúcson a GKI konjunktúraindexe

Júniusban történelmi csúcsára jutott a GKI konjunktúraindexe, eddig csak egyetlen alkalommal, 1998 nyarán volt olyan magas, mint most, az üzleti bizalmi index pedig eddigi, több mint húszéves története során még sohasem. A fogyasztói bizalmi index is erőteljes optimizmust tükröz, tavasszal azonban volt már ennél valamivel magasabban is - közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt.

A konjunktúra-index kiszámításakor a kutatócég az üzleti szférán belül az ipar, a kereskedelem az építőipar és a szolgáltató szektor, illetve a lakosság várakozásait veszi figyelembe. A GKI konjunktúraindex a lakossági bizalmi index és az üzleti bizalmi index súlyozott átlaga.

Az Európai Unió támogatásával készített felmérés szerint a konjunktúraindex a májusi 1,7 pontról 3,2 pontra nőtt, az üzleti bizalmi index 7,9 pontról 9,5 pontra emelkedett, a fogyasztói bizalmi index pedig mínusz 16,1 pontról mínusz 14,6 pontra javult júniusban.

A szolgáltató cégek kivételével minden ágazat és a fogyasztók várakozása is javult júniusban, a szolgáltató cégek optimizmusa pedig csak májusi, 18 éves csúcsához képest romlott minimálisan).

Az iparban az elmúlt időszak termelésének, a termelési kilátásoknak, a rendelés- és a készletállománynak a megítélése egyaránt javult, az exportrendelésekről alkotott vélemény azonban nem változott. Az ipari várakozások legutóbb egy évvel ezelőtt voltak ilyen kedvezőek.

Az építőipari kilátások júniusban is csak minimálisan emelkedtek, de így is majdnem elérték márciusi, 19 éves csúcspontjukat. A magas- és a mélyépítő cégek várakozásai egyaránt kedvezőbbé váltak. Az előző háromhavi termelés értékelése májushoz képest érdemben nem változott, a rendelésállományoké viszont tovább javult.

A kereskedelmi bizalmi index a májusi csökkenés után közel ugyanolyan mértékben nőtt, ezzel bennmaradt az elmúlt 3,5 évet jellemző, viszonylag keskeny sávban. Az eladási pozíció, a készletszint és a várható rendelések megítélését egyaránt növekvő optimizmus jellemezte.

A szolgáltatói bizalmi index júniusban kissé csökkent, de ez májusi, tizennyolc éves csúcsához képest történt. Májushoz képest romlott az általános üzletmenet megítélése, de az előző havi forgalomé kedvezőbb lett, a forgalmi kilátásoké pedig stagnált.

A foglalkoztatási szándék az iparban és a kereskedelemben erősödött, az építőiparban lényegében nem változott, a szolgáltató cégek körében gyengült, miként a lakosság munkanélküliségtől való félelme is.

Az áremelési szándék a szolgáltatások kivételével minden ágazatban kissé visszafogottabb lett, és csökkent a fogyasztók inflációs várakozása.

A magyar gazdaság helyzetének megítélése az iparban sokat javult, az építőiparban viszont a májusi jelentős javulás után számottevően romlott. A kereskedelemben az év eleji, jelentősen romló megítélést második hónapja lassú javulás követi, a szolgáltató ágazatban és a lakosság körében pedig nem változott a magyar gazdaság helyzetének megítélése.

A GKI fogyasztói bizalmi indexe júniusban a májusi stagnálást követően kis mértékben emelkedett, de nem érte el év eleji szintjét. A lakosság saját pénzügyi helyzetének és megtakarítási képességének következő egy évét is kissé jobbnak minősítette a májusinál.

Címlapról ajánljuk
Ákos: nem jó kimondani, hogy hatalmas vihar közeleg – egymásra kell nézzünk, emberek

Ákos: nem jó kimondani, hogy hatalmas vihar közeleg – egymásra kell nézzünk, emberek

Én arra hívok mindenkit, aki ezt a lemezt hallgatja, hogy ember legyen velem együtt, hogy egymás számára emberek lehessünk, és hogy megfogalmazhassunk nyugodtan aggodalmakat és örömöket anélkül, hogy a másik folyton ellenséget látna bennünk – mondta Kovács Ákos dalszerző, előadóművész az InfoRádió Aréna című műsorában, ahol beszélt a most megjelent Metropolis című dupla albumáról és a december 14-i Aréna-koncertjéről is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.10.07. hétfő, 18:00
Karácsony Gergely
Budapest főpolgármestere
Az éghajlatváltozás következménye: szebb jövő vagy apokalipszis?

Az éghajlatváltozás következménye: szebb jövő vagy apokalipszis?

Az emberi társadalom az innovációnak és globalizációnak köszönhetően korábban képes volt felszabadítani magát a klíma uralma alól, de mára új függőség alakult ki az ember által létrehozott éghajlati rendszerrel szemben. Az elmúlt évtizedekben a fosszilis energiatermelés növekvő mértéke hozzájárult az üvegházhatás fokozódásához, ami jelentős hőmérséklet-emelkedést és időjárási szélsőségeket eredményezett. A fogyasztás mérséklése és a globális energiatermelés dekarbonizálása elengedhetetlen a jövő katasztrófáinak elkerüléséhez. A célok eléréséhez progresszív adózási rendszerek és nemzetközi együttműködés szükséges, különös tekintettel a megújuló energiaforrásokra történő átállásra. Enélkül az emberiség a közeljövőben pusztító ökológiai válságokkal nézhet szembe.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×