Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Megérte a magánnyugdíjpénztárakban maradni

Megérte a magánnyugdíjpénztárakban maradni

A magánnyugdíjpénztárak több portfóliója is veri a tőzsdét és az állampapírpiacot a hat évvel ezelőtti államosítás óta - írta a Világgazdaság.

A tagság ugyanolyan feltételekkel léphet most is vissza az állami rendszerbe, csak sokkal több reálhozamot kaphat kézhez. A négy megmaradt pénztár tagjai közül azok járta a legjobban, akiknek növekedési portfólióban van a megtakarításuk. Ezek hozama 53-62 százalék között alakult az utóbbi években. Azok, akik hat évvel ezelőtt léptek vissza, átlagosan körülbelül 70 ezer forintot kaptak kézhez, a mostaniaknál az átlagos összeg milliókat tehet ki - írta a Világgazdaság.

A kiegyensúlyozott alapok hozama az államosítás óta 50-56 százalék között van, tehát ezek is elérték legalább az állampapírok hozamát. A klasszikus alapok, amelyek nagyrészt állampapírokat és más alacsony kockázatú eszközöket tartanak, 22-33 százalékot szedtek magukra.

A nagy vagyonátadás 2011 májusának végén, illetve júniusában történt meg, az állam csaknem 3 ezermilliárd forintnyi befektetéshez jutott akkor. Ez, ha a pénztárak azóta elért teljesítményét nézzük, még tagdíjbefizetések nélkül is legalább a másfélszeresére hízott volna.

A megmaradt pénztáraknak körülbelül 58 ezer tagjuk van, ezek többsége fizeti a tagdíjakat és az intézmények működéséhez szükséges adományokat is.

A megmaradt tagság egyébként kitartó, a tb-rendszerbe visszalépők száma csekély. Főleg azok döntenek így, akik elérték a nyugdíjkorhatárt, és pénztártagként csökkentett állami nyugdíjra számíthatnak.

Címlapról ajánljuk
Inváziós fajok támadása: durva következménye lesz, ha csak akkor cselekszünk, amikor már ég a ház

Inváziós fajok támadása: durva következménye lesz, ha csak akkor cselekszünk, amikor már ég a ház

Amikor egy idegen állat- vagy növényfaj megtelepszik Magyarországon, hajlamosak vagyunk csak ökológiai problémaként gondolni rá, pedig a számlát nem a természet, hanem a gazdaság fizeti. Fertő Imre, a Budapesti Corvinus Egyetem Fenntartható Fejlődés Intézetének professzora az InfoRádióban azt mondta, az igazi veszteség sokszor olyan „láthatatlan” tételekben rejlik, mint a romló vízminőség vagy az eltűnő fajok, ezért fontos a minél gyorsabb cselekvés, továbbá mérsékelni kell az okozott károkat, negatív hatásokat.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×