A tavalyi megugrás oka egyrészt a bankjegyek megújítása, másrészt pedig a készpénz iránti igény 2013 óta tartó - tavaly már lassuló - növekedése. Tavaly év végén 276 milliárd forinttal több készpénz volt forgalomban, mint egy évvel korábban. A GDP arányában számolt készpénzhasználat 13 százalék volt, szemben az egy évvel korábbi 12,6 százalékkal - írja a Napi.hu.

A készpénzállomány növekedésének üteme érezhetően lassult tavaly, már csak azért is lassult, mert 2015-ben még a devizahiteles elszámolás és az OBA-kifizetések éreztették hatásukat. Az infláció szintén a készpénzállomány csökkenése irányába hat, amelyek viszont a lakossági fogyasztás növekedése ellentételezett.

A gyártási költségek kizárólag a bankjegyek miatt nőttek, ráadásul úgy, hogy az érmeverésre egymilliárddal kevesebbet kellett költeniük. Tavaly év végén

4572 milliárd forint készpénz volt forgalomban,

amelyből mindössze 62,6 milliárdot tett ki az érmék értéke.

A leggyakoribb érme még mindig az ötforintos (544 millió darab),

amelynek összértéke mindössze 2,7 milliárd forint. Kétszázasból van a legkevesebb az érmék között (130 millió darab), ez 26 milliárd forintot ér.

A bankjegyeknél mások az arányok. A legnagyobb számban húszezresből (131 millió) és tízezresből (162 millió) forog közkézen. Ezek 2613 és 1622 milliárdot érnek. A két nagy címlet óriási súlya abból fakad, hogy ezzel nemcsak fizetünk, hanem "vagyonfelhalmozási funkciót is betöltenek".

A legkevésbé "népszerű" bankjegy a kétezres,

amelyből kicsivel több mint 23 millió darab van közel 47 milliárd forintos értékben. A kétezres egyébként az egyetlen bankjegy, amelyből kevesebb lett 2015-höz képest.

Az MNB tavalyi készpénzforgalma 4130 milliárd forint volt, 319 millió darab bankjeggyel szolgálta ki a bankokat és a postát, illetve 291 millió darab érkezett be hozzájuk.