Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.43
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Új adót vezet be márciusban a kormány

Új adót vezet be márciusban a kormány

Újabb adóterhet róhatnak ki a megújuló energiákra: március végétől ugyanis teljesítménydíjat kell fizetni az újonnan telepített napelemes rendszerek után, ha annak teljesítménye meghaladja a 4 kilowattot - igaz, egyelőre a mértéke 0 forint.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal „a villamos energia rendszerhasználati díjak, csatlakozási díjak és külön díjak alkalmazási szabályairól” szóló rendelete szerint amennyiben a háztartási méretű kiserőmű telepítését tervező rendszerhasználó igénybejelentése 2017. március 31-e után történik meg, akkor a 4 kW teljesítményt meghaladó részre elosztói teljesítménydíjat kell fizetnie, kivéve, ha az áram visszatáplálása a hálózatba műszakilag akadályozott. Az elosztói teljesítménydíj a rendelet hatályos szövege szerint jelenleg 0 Ft/kW/év.

A 4 kW-s határ sok lakossági beruházót érinthet. "Egy átlagos család fogyasztásának a kiváltását egy 3-6 kW-os teljesítményű napelemes rendszer fedezi, így a háztartásoknak is fel kell készülniük ennek a díjnak a befizetésére" - mondta el a Világgazdaságnak Szolnoki Ádám a MANAP Iparági Egyesület elnöke. A szakember kiemelte: az 1,2-2,5 millió forintos bekerülési költségű háztartási napelemek megtérülésénél a díj komoly bizonytalanságot jelenthet azoknak, akik 2017. március 31-e után adják be igényüket háztartási méretű kiserőmű (így napelemes rendszerek) csatlakoztatására.

Álláspontja szerint a díj mértéke egyelőre 0 forint ugyan, ám semmilyen biztosíték nincs arra nézve, hogy ez nem változik meg a jövőben. Ez a bizonytalansági tényező nem támogatja az alternatív energiaforrások elterjedését és így a környezetbarát megoldásokat Magyarországon.

A Greenpeace szerint nehéz nem a paksi beruházást látni a teljesítménydíj bevezetése mögött. Az azt írja, az LMP frakciója írásban intézett volna kérdést a napelemekre kivetett újabb adó miatt, de Szél Bernadett szerint a kormány ezt nem engedte.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×