eur:
411.02
usd:
394.99
bux:
79323.64
2024. november 22. péntek Cecília
Csúcson a házasságkötések száma

Csúcson a házasságkötések száma

A 2010-es mélypont után ismét emelkedni kezdett a házasságkötések száma, de 2016-ban még a decemberi adatok nélkül is az látszik, hogy többen házasodtak, mint a 2015-ben - mondta az InfoRádióban a KSH munkatársa. Takács Béláné hozzátette: a legtöbb házasságkötés Komárom-Esztergom megyében volt, a férfiak többsége már bőven több mint 30, amikor megházasodik, a nők pedig még épp 30 éves koruk előtt mennek férjhez.

Húsz éve nem házasodtak annyian, mint tavaly; 2016 januárja és novembere között csaknem 49 ezer pár járult az anyakönyvvezető elé - mondta a Központi Statisztikai Hivatal munkatársa. Takács Béláné hozzátette, Magyarországon a házasságkötések száma 2010-ig csökkenő tendenciát mutatott.

„Az 1970-es években átlagosan még 97 ezer házasságot kötöttek évente. Ez a szám az 1980-as években 73 ezerre, az 1990-es években 53 ezerre, az ezredfordulót követő évtizedben pedig 43 ezerre esett vissza. Az elmúlt évtizedek mélypontját a 2010-es év jelentette, amikor egy év alatt mindössze 35 520 pár járult anyakönyvvezető elé Magyarországon.

Takács Béláné jelezte, azóta

évről évre emelkedik a házasságkötések száma.

A KSH legfrissebb, előzetes adatai szerint 2016. január-november hónapjában 48 920 házasságot kötöttek. Ez a szám a decemberi adatok nélkül is több volt, mint ahányan 2015-ben házasságot kötöttek.

„A számokból úgy tűnik, hogy az elmúlt húsz évben

2016-ban házasodtak a legtöbben.”

A KSH munkatársa hozzátette ugyanakkor, hogy a válások száma 2015-ben az előző évihez képest emelkedett. A legtöbb, közel 30 ezer válás 1980-as évek második felében volt Magyarországon, a következő húsz évben évi 21 és 26 ezer között ingadozott a számuk. Az utána kezdődő csökkenő irányzat 2015-ben állt meg, ekkor 20 315 házasságot bontottak fel, vagyis ezer lakosra 2,1 válás jutott – fűzte hozzá Takács Béláné.

„A területi összehasonlíthatóságot jól érzékelteti, hogy hány házasságkötés jut ezer lakosra, ennek alapján vannak különbségek az országban. 2015-ben a skála alján Zala megye helyezkedett el, itt négy házasság jutott ezer lakosra, míg a skála tetején lévő Komárom-Esztergom megyében 5,3. Utána Budapesten a legmagasabb ez az arányszám.”

Az unió országainak 2014-es adatai szerint a legalacsonyabb és a legmagasabb értékkel rendelkező országok között 2,5-szeres az eltérés. Luxemburgban és Portugáliában, 3-3 százalék, volt a legalacsonyabb az ezer lakosra jutó házasságkötések száma, a legmagasabb 7,6 százalékos arányszám pedig Litvániát jellemezte. A 2014-es 3,9 százalékos magyar érték alacsonynak számított az unió országai között – ismertette a KSH munkatársa.

„Az először házasodók életkora mindkét nem esetében jelentősen: öt évvel emelkedett az elmúlt 15 évben. Míg 2000-ben a nők 24,7, a férfiak 27,2 évesen álltak anyakönyvvezető elé, addig 2015-ben az előbbiek 29,6, az utóbbiak pedig 32,4 éves korukban szánták rá magukat a házasságra. Ugyanezen időszak alatt az először házasulók aránya az összes megkötött frigyhez viszonyítva 75-80 százalék között mozgott.”

Takács Béláné elmondta, a statisztikai hivatal adatai szerint az elmúlt évtizedekben a hagyományos családtípus veszített súlyából, ugyanakkor

egyre elterjedtebbé váltak a házasságon kívüli együttélések,

az élettársi kapcsolatok. A legutóbbi, 2011-es népszámlálási adatok szerint a párkapcsolaton alapuló 2,2 millió családból 19 százaléknál élettársi kapcsolatban éltek a válaszadók, ez az érték két évtizeddel korábban még alig múlta felül az 5 százalékot.

Figyelemre méltó az élettársi kapcsolatban élők körének változása: évtizedekkel ezelőtt a válást vagy a megözvegyülést követően választották ezt az együttélési formát, míg ma inkább a házasságot megelőző vagy azt helyettesítő megoldásként döntenek emberek az együttélés mellett – jelezte a KSH munkatársa.

Takács Béláné elmondta, a házassági homogámia, azaz a hasonló társadalmi jellemzőkkel bírók házasodása régóta a figyelem középpontjában áll. A népszámlálási adatok alapján vizsgálható, hogy az

azonos iskolai végzettséggel rendelkező nők és férfiak párválasztáskor előnyben részesítik-e egymást.

A 2011-es népszámlálási adatok azt mutatták, hogy a házaspárok 52,3 százalékának volt azonos iskolai végzettsége, az élettársi kapcsolatok esetén pedig 49,1 százalék volt ez az arány – tette hozzá a KSH munkatársa.

Takács Béláné hozzátette, a 2011-es népszámlálás idején a 20-39 éves nőtlen, hajadon családi állapotú népesség 11,6 százalékának sem élettársa, sem gyermeke nem volt, teljesen egyedül élt.

A Házasság hetét február 12-19. között tizedik alkalommal rendezik meg Magyarországon. A kezdeményezés két évtizede Nagy-Britanniából indult, és a család értékeit és fontosságát állítja a figyelem középpontjába.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Téli gumi nélkül most senki ne induljon útnak Budapesten!
Berontott a hó

Téli gumi nélkül most senki ne induljon útnak Budapesten!

Ahogy a meteorológia előre jelezte, éjjel leesett az első hó Budapesten. A takarítási munkálatokkal kapcsolatban az InfoRádió Varga Csabát, a BKM FKF Köztisztasági Divízió főigazgatóját kérdezte.

Orbán Viktor: mi nem a háborút akarjuk megnyerni, hanem a békét

A miniszterelnök pénteki terjedelmes interjújában tett bejelentést a csütörtökön ismertté vált megállapodás hátteréről a munkaadók és a munkavállalók között. Arról is beszélt, hogy a háború két legveszélyesebb hónapja következik. Közölte, meg fogja hívni Magyarországra a Nemzetközi Büntetőbíróság által üldözött Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Komoly pénzügyi nehézségei vannak az önkormányzatoknak: hogy tud segíteni a bankszektor?

Komoly pénzügyi nehézségei vannak az önkormányzatoknak: hogy tud segíteni a bankszektor?

Az önkormányzati piac 2014 óta, a konszolidáció befejezését követően folyamatos bővülést mutat, és ezzel párhuzamosan az OTP Bank piaci részesedése is növekszik, az elmúlt öt évben meghaladta a piac bővülésének ütemét. A konszolidáció óta eltelt időszakban az önkormányzatok hitelállománya ötszörösére, betétállománya pedig háromszorosára nőtt. 2016 végétől, a feladatok átszervezését követően,  megtakarításaik jelentős mértékben emelkedtek, követve az adóbevételek éven belüli ciklikusságát. Az energiaválság és az infláció azonban jelentősen megnövelte a működési költségeket - ezzel egyidejűleg a központi kormányzat egyes adóbevételeket, például az iparűzési adót csökkentette. Ennek következtében számos önkormányzat, különösen a kisebb településeken, likviditási problémákkal küzd, ami azt is jelenti, hogy megnövekedett az igény a likvid hitelezés iránt. Az OTP Bank októberben megjelent, egyszerűsített önkormányzati folyószámla-hitele ebben segít: a Portfolio a termék részleteiről és az önkormányzatok gazdálkodásának kihívásairól kérdezte Aladics Sándort, a pénzintézet Kereskedelmi Banki Divízójának igazgatóját.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×