"A konferencia nyitóelőadója, Nagy Márton MNB-alelnök tette fel az alábbi kérdést azzal kapcsolatban, várható-e lakáshitelbuborék a magyar piacon. A közönség 44%-a bízik az MNB beavatkozásában, amelynek elsődleges eszköze az adósságfék-szabályozás szigorítása lehet. 37% szerint viszont a túlzott ingatlanár-emelkedés és a túlzott háztartási hitelezés irányába mutatnak a folyamatok.
Érdekes, hogy bár a bankszektorból érkezett a közönség jó része, nem mondható határtalannak a lelkesedés a Családi Otthonteremtési Kedvezmény iránt, amely a lakáshitelezés egyik hajtómotorja lehetne a következő években. A szavazók 67%-a szerint ugyanis nagyobb a CSOK füstje, mint a lángja, és csak mérsékelt növekedést hoz a piac számára. Egyelőre nagy kérdés, miként hat a hitelközvetítői jutalékok 2%-ban történt maximálása a lakáshitel-kihelyezések volumenére. Bizonytalan az is, hogy az ennek köszönhető hitelköltség-csökkenést továbbadják-e a bankok a hitelfelvevőknek. A kamatszint csökkenésén ez még egyelőre nem látható. A közönség csaknem 70%-a mindenesetre jó lépésnek tartotta a jutalékkorlátozást.
A lakásfinanszírozás következő 3 évének legnagyobb sztorija azonban nem a CSOK felfutása lehet, de nem is a buborékveszélytől fél elsősorban a közönség. Csaknem 54% szerint egy kevésbé látványos, illetve veszélyesnek sem mondható jelenség, a hosszú kamatperiódusú hitelek térnyerése fogja meghatározni középtávon a magyar lakáshitelezést. Az MNB szakértője ezt a vélekedést örömmel nyugtázta. Konferenciánk utolsó szekciója a nem teljesítő hitelek kezelésének különféle módjairól, illetve a bedőlt jelzáloghitelek éledező piacának jövőjéről szólt. A szakmai közönség harmada vélte úgy, hogy a bankok lakossági hitelportfólióját elsősorban a piaci követelésvásárlások szabályozási lépésekkel történő ösztönzésével lehetne megtisztítani, de csaknem ennyien szavaztak a végrehajtások olcsóbbá, egyszerűbbé tételének szükségességére is. A magáncsőd szabályozásának javítása és a Nemzeti Eszközkezelő mandátumának bővítése csak másodlagosnak tűnik e két szemponthoz képest, a bankok tartozáselengedésre való kényszerítése pedig kifejezetten népszerűtlen opció.
A nem teljesítő hitelek piacának legnagyobb szegmense lehetne a jelzáloghitel-értékesítés, ha ez egyszer beindulna, eddig azonban inkább csak pilot csomagokat értékesítettek bankok. A közönség mindössze 45%-a hisz abban, hogy 2017 végéig érdemben beindul ez a piac, 55% szerint azonban vagy a tőkeerős (és a magyar piacot ismerő) vásárlók hiánya, vagy az alacsony vagy bizonytalan várható megtérülés, vagy pedig a bankok veszteségminimalizáló stratégiája miatt a következő bő másfél évben nem indul még be ez a piac.
A mérsékelt ütemű portfóliótisztításról szóló várakozás abban is tükröződik, hogy a közönség nagyjából fele szerint a 2015 végi 18%-os szintről nem fog radikálisan csökkenni 2017 végéig a nem teljesítő hitelek aránya a bankok lakossági üzletágában. Mindössze 3% számít arra, hogy 10% alá menne ekkorra a lakossági NPL-ráta. Végezetül egy nem lakossági téma: a vállalati projekthitelek megvásárlását tervező MARK Zrt. nyáron zárja regisztrációs időszakát a bankok számára, eddig tehetik meg ajánlataikat a bankok e hitelek megtisztítására.
A közönség szkeptikus, pontosabban nagyon megosztott a jegybank által alapított eszközkezelő programjának sikerével kapcsolatban: a szavazók 43%-a szerint a 100 milliárd forintot sem éri el idén a MARK Zrt. eszközvásárlásainak összege, holott a társaság 300 milliárd forintnyi kerettel rendelkezik. Mindössze 14% mondja azt, hogy eléri majd a 200 milliárdot az eszközvásárlások volumene" - írja a Portfolio.
