A jelentés szerint a magyar fiatalok 21 százaléka legalább egyszer illegális forráson keresztül jutott hozzá valamilyen digitális tartalomhoz tavaly, ami 4 százalékkal alacsonyabb az Európai Unió átlagánál. A 14 és 24 éves fiatalok internet-használati szokásait is vizsgáló elemzés Magyarországról kiemeli, hogy digitális tartalmakhoz való hozzáférés során az illegális források használata elterjedt szokássá vált a fiatalok körében. Nem is figyelnek arra, hogy az adott oldal törvényesen működik-e, vagy sem, emellett nem érzik a legális források nyújtotta előnyöket, és nem gondolják azt, hogy az adott tartalomért megérné fizetni, ha az illegális felületről is elérhető.

A válaszokból kiderült: a magyar fiatalok több mint negyede nem tudja eldönteni, hogy az adott tartalom letöltésére legális, vagy éppen illegális felületet használ, ez az arány az EU-ban 22 százalék. A magyar felhasználók körében a YouTube és a Port.hu jelentik a legismertebb legális csatornákat, míg az illegálisan működő oldalak közül az nCore és a Torrent a legnépszerűbbek az EUIPO jelentése szerint.

Bendzsel Miklós, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) elnökhelyettese elmondta: optimizmusra ad okot, hogy az európai átlagnál csekélyebb mértékben használnak a magyar fiatalok illegális felületeket, ugyanakkor aggályos, hogy sokan nem tudnak különbséget tenni legális és illegális oldalak között.

Az illegális online forrásokat használó magyar fiatalok körében tavaly a filmek és sorozatok álltak az első helyen 83 százalékkal, majd a zene 64 százalékkal, végül a játékok következtek 51 százalékkal. Ez utóbbi jóval meghaladta az EU 29 százalékos átlagát - írták.