Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson

Csányi: az OTP Magyarországon nem akar bankot venni

Az OTP Bank vezetése nem gondolkodik magyarországi bankvásárláson, inkább a régiós lehetőségeket keresi; idén, esetleg jövőre Oroszországban hajthat végre akvizíciót a bank - mondta Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója a közgyűlését követő sajtótájékoztatón pénteken Budapesten.

Hozzátette, hogy a régiós felvásárlási lehetőségek bővülhetnek a következő években, mert a szigorodó európai tőkemegfelelési szabályok miatt számos hitelintézet arra kényszerülhet, hogy banki befektetéseit eladja.

Véleménye szerint biztosan lesz konszolidáció a magyar bankpiacon, mert az alacsony kamatok és a szigorodó tőkemegfelelési szabályok ebbe az irányba hatnak. "Annak jobban örülnék, ha inkább megszűnnének bankok, minthogy megvásárolják őket" - mondta az elnök-vezérigazgató.

Egy kérdésre válaszolva kijelentette: a Budapest Bankot jó banknak tartja, de arra, hogy a Budapest Bankot az OTP vegye meg, a Gazdasági Versenyhivataltól nehezen kapna engedélyt a pénzintézet.

Arról is szólt, hogy az OTP javítani kíván a hitel/betét arányon, szeretné növelni a magyarországi hitelezést.

Egy másik kérdéssel kapcsolatban Csányi Sándor megjegyezte: nem örülne annak, ha bővítenék az ingyenes pénzügyi szolgáltatások körét.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

A munkahelyi wellbeingről sokáig úgy lehetett beszélni, mint „jólléti gesztusról”. 2026-ban ez a nézet egyre kevésbé áll meg. Nem azért, mert a jó szándék eltűnt, hanem mert a dolgozói egészség láthatóan beleíródik a vállalati működésbe, vagyis a munkaképességbe, a terhelhetőségbe, a koncentrációba, a hibázásba, a hiányzásba és végső soron a megtartásba. Közben egyre erősebben találkozik három, egymást erősítő hatás. Először is, friss, nagymintás tudományos bizonyíték mutat arra rá, hogy a mindennapokban kivitelezhető, kismértékű változtatásoknak is lehet mérhető egészségnyeresége különösen ott, ahol a kiinduló helyzet kedvezőtlen. Másodsorban, az európai szintű munkahelyi kockázati kép (különösen a pszichoszociális terhelés) egyre pontosabban válik láthatóvá és összehasonlíthatóvá. Harmadrészt, ami sokszor kimondatlanul is erős tényező: a wellbeing egyre inkább munkavédelmi és jogi keretbe kerül. Magyarországon ez nem „új divat”, hanem a munkáltatói kötelezettségek logikus következménye. A következő évek egyik legfontosabb vállalati dilemmája így szól: hogyan lehet úgy beszélni prevencióról és személyre szabásról, hogy az szakmailag védhető, szervezetileg hiteles és jogilag is rendezett legyen?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×