eur:
411.21
usd:
392.76
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília

Az euró bevezetése emelné a közép-európaiak hitelminősítését

A Fitch Ratings szerint az euró bevezetésének hitelképességi hatása a semlegestől a pozitívig terjedne a közép-európai EU-gazdaságokban, amelyek hitelminősítési besorolása egy, "kivételes esetben" két fokozattal javulhatna a valutauniós csatlakozással.

A nemzetközi hitelminősítő hétfőn Londonban ismertetett tanulmánya szerint a cég modellszámításai azt mutatják, hogy az euró meghonosítása Horvátország és Bulgária számára lenne a legkedvezőbb, a csatlakozásból Csehország és Lengyelország húzná a legkevesebb hasznot, Magyarország és Románia pedig "köztes eset".

A Fitch Ratings egytől hatig terjedő skálát dolgozott ki, amely több kritérium - köztük a nettó külső adósságráta, a magán- és az állami szektor euróban fennálló adósságállomány-rátája és a monetáris politika - alapján méri az euróövezeti csatlakozás potenciális makrogazdasági hasznosságát a hat vizsgált közép- és kelet-európai EU-gazdaságban. Az egyes osztályzat jelzi a legnagyobb, a hatos a legkisebb nemzetgazdasági szintű hasznot.

Ezen a mércén Bulgária az egyes, Horvátország a kettes kategóriába került, Magyarország mutatója hármas, Romániáé négyes, Lengyelországé ötös, Csehországé hatos.

A Fitch az elemzésben kiemeli, hogy Horvátország és Bulgária valutái különböző mechanizmusokkal már most is az euróhoz vannak kötve, így az euróövezeti csatlakozás e két gazdaságban nem jelentené az árfolyamrugalmasság elveszítését, a monetáris politika minősége és hitelessége viszont javulna. Csökkennének emellett a nagy devizahitel-kinnlevőségből eredő kockázatok is: Horvátországban a magánszektor adósságállományán belül az euróban denominált kinnlevőség-állomány a hazai össztermék (GDP) 46 százalékának felel meg, Bulgáriában 28 százalék ez az arány - áll a Fitch hétfői londoni elemzésében.

A hitelminősítő szerint a "köztes esetnek" számító Magyarországon és Romániában az euróövezeti csatlakozás a független monetáris politika előnyeinek elveszítésével járna. A Fitch Ratings londoni elemzői úgy fogalmaznak azonban, hogy Magyarországon a múltban "feszültségek keletkeztek a monetáris stabilitás és más gazdasági, illetve politikai célkitűzések között". A hitelminősítő megítélése szerint ennek alapján az euró meghonosítása erősíthetné a magyar monetáris politika hitelességét.

A magyar gazdaság erőteljes nyitottsága mindemellett azt is jelenti, hogy Magyarország a kereskedelem és a beruházási tevékenység tranzakciós költségeinek csökkenésével is jól járna az euró bevezetése esetén.

Csehország ugyanakkor nettó külső hitelezői pozícióban van a GDP-érték 28 százalékának erejéig, és az euróban denominált adósságráta igen alacsony, mindössze 5 százalék. Csehország és Lengyelország emellett az eurócsatakozással olyan hiteles és független monetáris politikát adna fel, amely elősegítette a makrogazdasági kiigazítást; Lengyelország volt például az egyetlen EU-tagállam, amely elkerülte a recessziót a 2009-es globális pénzügyi válság után - áll a Fitch Ratings hétfői londoni elemzésében.

A Fitch megítélése szerint mindezt egybevetve, az egyes gazdaságok sajátosságai alapján semlegestől pozitívig terjednének a térségben az euróövezeti csatlakozás gazdasági-pénzügyi hatásai, és a cég egy, kivételes esetben két fokozattal javítaná ezeknek az országoknak a szuverén devizaadós-besorolását, ha belépnének a valutaunióba.

A Fitch szerint azonban ez nem lenne automatikus, mivel nehéz leválasztani az euróövezeti csatlakozás közvetlen hatásait a konvergencia-folyamattal összefüggő olyan egyéb tényezőktől, mint a költségvetési konszolidáció vagy a szerkezeti reformok.

A hitelminősítő hangsúlyozza ugyanakkor azt is, hogy az euróövezeti csatlakozás egyelőre "eltűnt" mind a hat vizsgált közép- és kelet-európai EU-tagállam politikai napirendjéről, és egyikük sem tűzött ki hivatalos időpontot még arra sem, hogy mikor lépne be a valutauniós tagság előtt kötelező ERM II. árfolyamrendszerbe.

Más nagy londoni házak is azt valószínűsítik, hogy a belátható előrejelzési távlatban nem várható a közép- és kelet-európai EU-gazdaságok euróövezeti csatlakozása.

A Goldman Sachs bankcsoport londoni befektetési és elemző részlegének egy korábbi jóslata szerint az uniós pénzügyi hatóságok a görögországi tapasztalatok nyomán várhatóan csak akkor járulnak hozzá új tagállamok euróövezeti csatlakozásához, ha a tagjelöltek "a második tizedesjegyig" teljesítik az összes maastrichti konvergencia-feltételt.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×