Infostart.hu
eur:
365.39
usd:
325.37
bux:
0
2026. október 7. szerda Amália

Lagarde: az IMF senkit sem kényszerít

Az IMF vezérigazgatója nyilvános levélben cáfolta azt a WikiLeaks-kiszivárogtatásra alapuló feltételezést, miszerint az IMF csődeseménnyel próbálná gyors megállapodásra kényszeríteni Görögországot és európai hitelezőit a harmadik mentőcsomag feltételeinek a teljesítéséről.

IMF-vezetők között március 19-én folytatott telekonferencia jegyzőkönyve alapján a WikiLeaks a hét végén értesüléseket szivárogtatott ki arról, hogy az IMF még a brit Brexit-referendum előtt ki szeretné kényszeríteni a felülvizsgálati megállapodást a harmadik görög mentőcsomagról.

A kiszivárogatott dokumentum szerint az IMF illetékesei különböző tárgyalási taktikákat vitattak meg, egyebek között annak a lehetőségét, hogy a programból való kiszállással kényszerítsék Görögországot engedékenyebb álláspontra, illetve európai hitelezőit, elsősorban is Németországot az adósság részleges elengedésére.

Az EU és az IMF képviselői a tervek szerint hétfőn kezdik meg a tárgyalásokat Athénnal a költségvetési és szerkezetátalakítási reformok felülvizsgálatáról, ami előfeltétele a harmadik mentőcsomag következő részletei kifizetésének, illetve az adósság-átalakítási tárgyalások megkezdésének.

A felülvizsgálati tárgyalások megkezdését a 2018-as költségvetési hiány nagyságáról, a nyugdíjreformról és a nem teljesítő hitelek problémájának rendezéséről alkotott eltérő nézetek miatt január óta már két alkalommal is elhalasztották.

A kiszivárogtatást Athén úgy értelmezte, hogy az IMF egy "csődesemény" lehetőségének meglebegtetésével próbálja megtörni nyugdíjügyben tanúsított ellenállását.

Alekszisz Ciprasz görög kormányfő ezért április 2-án levélben kérte fel az IMF vezérigazgatóját a mentőcsomagról folyó tárgyalásokkal kapcsolatos álláspontjának tisztázására.

Christine Lagarde az IMF honlapján közzétett nyilvános válaszlevelében leszögezte: a tárgyalások egyelőre "nagyon messze" vannak még attól, hogy az IMF ügyvezető igazgatósága elé terjeszthető "koherens csomagról" lehessen beszélni. Hangsúlyozta, hogy az IMF mindig is csak hiteles, realisztikus feltételezésekre épülő, az országot növekedési pályára helyező és a törlesztés fenntarthatóságát biztosító programot volt hajlandó támogatni.

"Egyszerűen nonszensznek" nevezte ugyanakkor azt a kiszivárogtatott információkra alapuló feltételezést, miszerint az IMF a mentőcsomagból való távozásával próbálná kikényszeríteni a gyors megállapodást, illetve Görögország európai hitelezőitől az adósságteher csökkentését. "Az IMF jóhiszeműen tárgyal, nem fenyeget és nem kiszivárogtatásokkal kommunikál" - szögezte le Christine Lagarde a görög miniszterelnöknek írott válaszlevelében.

A német kormány és a német pénzügyminisztérium képviselői nem kommentálták a kiszivárogtatott értesüléseket. Angela Merkel kancellár és Christine Lagarde kedden találkozik Berlinben.

Címlapról ajánljuk
Nagyobb-e most az orosz fenyegetettség Magyarországon? Demkó Attila válaszol

Nagyobb-e most az orosz fenyegetettség Magyarországon? Demkó Attila válaszol

Magyarország eddig nem volt terepe az orosz hibrid hadviselésnek, a magyar külpolitika változásával, ebben is történhet változás – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének programvezetője.

Sportközgazdász a magyar olimpiai álomról: tízezer milliárd forint és rengeteg munka

Magyarország mellett hat ország jelezte rendezési szándékát a 2036-os nyári olimpiára és paralimpiára. A budapesti központú rendezés mellett India, Katar, a Dél-afrikai Köztársaság, a Koreai Köztársaság, Németország és Törökország érdeklődik a lehetőség iránt. A jelentkezés hivatalos határideje október vége. Az esélyekről és a tervezhető költségekről Szabados Gábor sportközgazdászt kérdezte az InfoRádió.
Megreccsent az ukránok harci kedve, Putyin célkeresztjébe került Európa - Híreink az ukrán frontról szerdán

Megreccsent az ukránok harci kedve, Putyin célkeresztjébe került Európa - Híreink az ukrán frontról szerdán

Csökkent az ukránok harci kedve: már csak a lakosság 62%-a hajlandó a végsőkig harcolni az oroszok ellen, ami persze még mindig a többség - derül ki egy friss kutatásból. A napokban több szakértő, vezető is figyelmeztetett arra, hogy Oroszország fokozni fogja a hibrid támadásokat Európa ellen, tegnap egy ukrán szakértő arról beszélt, hogy akár Narva városát is megszállhatják az oroszok. Hajnalban súlyos rakétacsapás érte Kijevet, Ukrajna fővárosát. A donyecki fronton a helyzet hetek óta szinte változatlan: Zaporizzsjában és Harkivben vettek át pár kisebb falut az oroszok. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×