Infostart.hu
eur:
364.38
usd:
330.88
bux:
146707.63
2026. november 16. hétfő Ödön

Erősíteni akarja a kormány a kötöttpályás közlekedést

A kormány célja a kötöttpályás közlekedés erősítése, ennek érdekében európai uniós forrásokból jelentős fejlesztéseket tervez a következő időszakban - mondta Becsey Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) közlekedésért felelős helyettes államtitkára a MÁV Zrt. pályavasúti ügyfélkapcsolat és értékesítés által szervezett Szabadjelzés 2015 elnevezésű konferencián, kedden Gárdonyban.

Becsey Zsolt elmondta, hogy a következő években komoly forrásokat fordítanak a transzeurópai hálózatok fejlesztésére, a rendelkezésre álló pénzek mintegy háromnegyede a kötöttpályás közlekedést érinti majd. Példaként említette, hogy a városokban intermodális központokat hoznak létre, az elővárosi vasútvonalakat fejlesztik, a nagyvárosokban pedig a kötöttpályás közlekedési útvonalakat korszerűsítik.

Megjegyezte, hogy Magyarország több mint 7700 kilométernyi vasútvonalának 35 százaléka a transzeurópai hálózatban van, ezzel pedig a vasúttársaságok áruszállítási részlegeinek élni kellene. Az állam kétvágányosítással és villamosítással tudja mindezt elősegíteni: a párhuzamos vágányok kiépítése rendkívül drága, de ahol indokolt, mint Esztergom térségében, ott elvégzik, míg a villamosítás olcsóbb és szintén "kívánatossá teszi a vasutat, mint ügyfelet" - fogalmazott.

Az államtitkár kiemelte, hogy a vasúti áruszállítási piac 2006 óta liberalizált, ennek ellenére a több mint 150 éves szereplők, a Rail Cargo Hungary és a GYSEV Cargo a piac kétharmadát birtokolja. Hozzátette: ma már 8-10 kis vasúti társaság is működik e területen, ezért sok szabályozást kell megváltoztatni.

Reményét fejezte ki, hogy a sokszereplős piac hatékonyságjavulást, teljesítménynövekedést és akár foglalkoztatás növekedést is hozhat.

Becsey Zsolt elmondta: az e-útdíjból befolyó évi 180-200 milliárd forint bevételt rögtön elkölti az állam közlekedésre: vasútra évente 300 milliárd forint felett költ a fogyasztói árkiegészítéssel együtt, de például az M5-ös és M6-os autópályák rendelkezésre állási díjaira is nettó 84 milliárdot fizet ki. Összesen évi 700-800 milliárd forint megy közvetlenül a közlekedési szférára - fűzte hozzá.

Kiss-Parciu Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) határmenti gazdaságfejlesztési főosztályának vezetője előadásában hangsúlyozta: európai uniós érték a határokon átnyúló közlekedés, ennek megfelelően a Duna Stratégia kiemelt területe a vasúti, közúti és vízi közlekedés. Magyarország szempontjából a környező országokkal való együttműködés kötelező mind szomszédságpolitikai, mind versenyképességi okokból, ugyanakkor 25 évvel a rendszerváltozás után is az országhatárok még mindig gátat szabnak a fejlesztéseknek, ami versenyhátrány számos régiónak és többek között párhuzamos fejlesztésekben nyilvánul meg - közölte.

Elmondta, hogy Magyarországon az áruszállítás volumene 280 ezer tonna felett volt tavaly, ebből a közút 41, míg a vasút 36,8 százalékot tett ki.

Címlapról ajánljuk
Nagy Attila Tibor elemző: a válságban lévő Fidesz Unger Anna egyetlen mondatába kapaszkodik

Nagy Attila Tibor elemző: a válságban lévő Fidesz Unger Anna egyetlen mondatába kapaszkodik

A Fidesz látványosan összezavarodott a Seszták-ügy és az elásott pénz kapcsán – fogalmazott Nagy Attila Tibor politikai elemző az InfoRádióban. Szerinte a korábbi kormányzópárt válságban van ettől függetlenül is, a párt nem újult meg a választási vereség óta, és nem tud szabadulni a korrupció gyanújától. A szakértő úgy véli, Orbán Viktorral kapcsolatban a Fideszben kialakult egy „se vele, se nélküle” állapot.

Magyar Péter viszonválasza: véget ért a Fidesz és a KDNP közös története

„1988-2026: Bóka János a Fidesz Retkes Attilája, csődbiztosa, látható, erre már sokan nem kíváncsiak, Gulyás Gergely sem” – vélekedett parlamenti napirend előtti viszonválaszában Magyar Péter miniszterelnök a Seszták-üggyel összefüggésben. Rétvári Bencét (KDNP) arra szólította fel: szégyeljje magát és kérjen bocsánatot. Szerinte egyetlen esélyük lett volna a megmaradásra, ha levonják a következtetéseket, és kidobják maguk közül a bűnözöket, nem behozzák pártlistán a parlamentbe.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Rekordméretű támadás zúdult Oroszországra, nappallá vált az éjszaka az Azovi-tenger közelében - Híreink az orosz-ukrán háborúról hétfőn

Rekordméretű támadás zúdult Oroszországra, nappallá vált az éjszaka az Azovi-tenger közelében - Híreink az orosz-ukrán háborúról hétfőn

A RIA Novosztyi orosz hírügynökség szerint mára virradóra az eddigi legnagyobb éjszakai ukrán dróntámadás érte Oroszországot, vasárnap este 8-tól hétfő reggel 8-ig 1336 drónt semmisített meg az orosz légvédelem. Szergej Szobjanyin, Moszkva polgármestere azt közölte, hogy délután 5 és hétfő reggel 8 óra között mintegy 600, a Moszkvai régió felé tartó ukrán drónt lőttek le. Online beszámolók szerint mára virradóra ukrán drónok támadták meg Azov város olajlétesítményeit Oroszország Rosztovi területén, a helyszínen hatalmas lángok csaptak fel. Az ukrán vezérkar megerősítette, hogy csapást mértek egy olajraktárra. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legutóbbi fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×