A bankok a bírósági perekre rendelkezésre álló határidők meghosszabbítását kérték a jogalkotóktól, egyúttal azt szeretnék elérni, hogy a később tisztességtelennek bizonyuló banki tételek elszámolásával egyszerre történjen meg a devizahitelek forintosítása - emelte ki a főtitkár.

Kovács Levente szerint méltánytalan a hitelintézeti szektor kapcsán kollektív bűnösséget említeni, hiszen a 150 magyarországi hitelintézet egymással versenyezve kínálta a különböző hiteleket eltérő kondíciókkal.

Kovács Levente rámutatott: az árfolyamot alapvetően a kormányzat gazdaságpolitikája és a jegybank árfolyam-politikája határozza meg. A Kúria határozata szerint az árfolyamkockázat valós, létező kockázat, amely "a kedvezőbb kamatmérték ellenében" az ügyfelet terheli. A hitelek felvételekor az ügyfelek a forint és a kedvezőbb kamatozású devizahitelek közül választhattak. Döntésüket tudatosan, megfelelő banki és felügyeleti tájékoztatás mellett hozták meg, erről kockázatfeltáró nyilatkozatot írtak alá - emelte ki.

Megjegyezte: a bankszektor az egyik legszigorúbban szabályozott és ellenőrzött ágazat, az egész szektor működése a jogkövetésre épül.

Kovács Levente ismertetése szerint a jogalkotó a devizahitelek közül a lakáscélú hiteleknél 2011 óta, a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél 2014. július 1-jétől írta elő kötelezően a középárfolyam alkalmazását, így a bankok joggal gondolhatták úgy, hogy a többi hitelnél nem volt tisztességtelen az árfolyamrés alkalmazása.

A 275/2010-es kormányrendelet annak idején új formában pontosan lefektette a hitelszerződések egyoldalú módosításának szabályait is, amelyet a bankszektor maradéktalanul teljesített. Most ezen jogszabályon alapuló szerződések jogi megfelelőségét is megkérdőjelezi a jogalkotó, és a felelősséget a bankok vállára helyezik - mondta Kovács Levente.

Kiemelte: a 2002-től indult devizahitelezésnél csak 2014-ben - utólagosan - mondták ki jogszabályban, hogy milyen árfolyamokat használhatnak a bankok.

A főtitkár az elévülés szabályozásának felrúgását is méltánytalannak tartaná. Elmondta: a Kúria megvárta az Európai Bíróság egy konkrét ügyben hozott határozatát, ezek után a döntése minden bizonnyal a magyar és európai uniós alaplevekre és jogrendre épült, amelynek egyik élő alapeleme az ötéves elévülés.

Szólt arról, hogy a bankszektor hagyományosan az egyik legnagyobb adófizető, az együttesen több tízezer embert foglalkoztató hitelintézetek különadók nélkül is évi 220 milliárd forintot fizetnek be az államkasszába. 2010 óta a különadók és egyéb, egyszeri intézkedések mentén további 1000 milliárd forint terhet kaptak a pénzintézetek, ami devizahiteleseként kétmillió forintnak felel meg. Ezek után joggal merül fel, hogy a további rendezés terheit milyen arányban méltányos a bankokra terhelni, különös tekintettel a forinthitelesek és a hitellel nem rendelkezők által is megfizetett társadalmi költségekre - hívta fel a figyelmet.

Rámutatott: az egész társadalom érdeke az, hogy egy, az általános jogelveknek megfelelő, egyértelműen végrehajtható, a terheket méltányosan elosztó jogszabály szülessen. A bankszövetség továbbra is partner a társadalmi érdeket szolgáló jogszabály előkészítésében - szögezte le.

Hangsúlyozta, hogy a potyautasok kiszűrése továbbra is feladat, hiszen nem szabad jogszabályokkal visszaéléseket támogatni.

A bankok szerint és a szabályozók mellett a hitelfelvevőknek is volt és van felelősségük. A pozitív adóslista hiánya miatt több mint 1000 ügyfél vett fel 10-nél több lakáshitelt, a csúcstartó devizahiteles pedig 28 darab kölcsönt nem fizet. A hiányos szabályozási környezet, a hamis jövedelemigazolások és a trükkös értékbecslések mind közrejátszottak abban, hogy ilyen helyzet alakulhatott ki - összegezte Kovács Levente.

A bankszektor a terheket méltányosan elosztó, a társadalom érdekeit szolgáló jogszabály megalkotását támogatja, amely a betétesek számára is megfelelő. Vannak konkrét javaslataik, de ezt nem szeretnék a nyilvánosság elé tárni. Rogán Antal kedvezményes árfolyamú forintosításról szóló javaslatát nem is érti a bankszövetség - fogalmazott a főtitkár.