Az Országgyűlés hétfőn 112 igen szavazattal, 47 nem ellenében, 4 tartózkodás mellett fogadta el az egyes adótörvények és az azokkal összefüggő más jogszabályok módosításáról szóló javaslatot, a fideszes Manninger Jenő és Szűcs Lajos indítványát, amely ezekről a változtatásokról rendelkezik.

Az Európai Bizottság a 2014-2020 közötti költségvetési időszakra új iránymutatást és általános csoportmentességi rendeletet dolgozott ki a tagállamoknak a belső piaccal összeegyeztethető támogatásokkal kapcsolatban. Mivel Magyarország továbbra is fejlesztési adókedvezményt akar nyújtani a vállalkozásoknak, meg kellett teremteni a hazai és az uniós szabályozás közötti összhangot, ami szükségessé tette a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény módosítását.

A változtatás szerint fejlesztési adókedvezmény - a Magyarország esetében jóváhagyott támogatási térképpel összhangban - az észak-magyarországi, az észak-alföldi, a dél-alföldi, a dél-dunántúli, a közép-dunántúli és a nyugat-dunántúli régióban induló beruházás alapján vehető igénybe. Nem támogatott területen (Közép-Magyarország 0 százalékos támogatási intenzitású településein) induló beruházásnál csak kis- és középvállalkozás (kkv) vehet igénybe adókedvezményt, nagyvállalkozás nem. A közép-magyarországi régió támogatott településein nagyvállalkozás kizárólag új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházáshoz, míg kkv induló beruházáshoz vehet igénybe adókedvezményt.

Az elfogadott törvényjavaslat az uniós megfeleltetésen kívül megszünteti az energiahatékonyságot szolgáló beruházások támogatási jogcímét (mint önálló környezetvédelmi beruházás marad támogatható), továbbá a kkv-k esetében a felére csökkenti a létszám- és bérnövelési kritériumot.

Az áfatörvényben július 1-jétől módosul az időszakos elszámolású ügyletek utáni adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja, ennek hatálybalépését 2015. január 1-jére halasztották. Ez a cégeknél a számlázási rendszerek átállítását igényli, valamint likviditási kérdéseket is felvet, így azonban a vállalkozások megfelelően fel tudnak készülni az átállásra.

A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló törvény hétfőn elfogadott módosítása egy évvel elhalasztja az üzemanyagok jelölését és ellenőrzését szolgáló rendszer bevezetését, amelynek határideje idén július 1-je volt. A halasztás az EU Bizottsággal folytatott notifikációs eljárás elhúzódása miatt vált szükségessé, a rendszer bevezetésére vonatkozó idén július 1-jei határidő 2015. július 1-jére módosítása kellő időt biztosít a tagállamok észrevételeinek átvezetésére a részletszabályokat tartalmazó rendeletben, valamint a cégeknek is kellő felkészülési időt nyújt az átállásra.

Módosult a takarékbetétről szóló törvényerejű rendelet is, amire azért volt szükség, hogy a jogszabály változatlanul egyértelműsítse a természetes személyek részére történő lombard hitelezés lehetőségét.

A Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvény módosítása elsődlegesen az új polgári törvénykönyvvel (Ptk.) való összhang megteremtését célozta, emellett egyértelműsítette, hogy az MNB valamennyi fizetési rendszer számára jogosult forintban és külföldi pénznemben fizetési számlát vezetni, valamint ezzel összefüggésben pontosították a felhatalmazó rendelkezéseket is.

A törvénymódosító csomag a kihirdetését követő napon lép hatályba.