Sokat várnak a Kúria jogegységi döntésétől, és az annak nyomán megszülethető jogszabályi változásoktól a devizahitelesek.

A Kúria Polgári Kollégiuma az úgynevezett Kásler-per után jelentette be, hogy az ígért ősz helyett korábban, június 16-án összeül a testület és megvitatja a devizahitelekkel kapcsolatos kérdéseket.

A kollégium 4 kérdést vizsgál meg, amelyek a szerződési feltételek tisztességtelenségével kapcsolatosak. Egyrészt azt, hogy az árfolyamrés tisztességtelen-e. Másrészt döntést hoznak arról, hogy az egyoldalú szerződésmódosítás milyen körülmények között felel meg az átláthatóság követelményének. Valamint megvizsgálják, hogy a deviza alapú kölcsönszerződés, mint szerződéstípus tisztességtelen-e a tekintetben, hogy az árfolyamkockázatot a fogyasztói viseli, illetve amiatt, hogy az árfolyamkockázattal kapcsolatos, esetlegesen tévesen adott tájékoztatás miatt tisztességtelen-e.

Szakértői vélemények szerint a devizahitelek érvényben maradnak, de az árfolyamrés ügyében szinte borítékolható a Kásler-ügyben is hozott határozattal azonos tartalmú döntés. Az egyoldalú kamatemelésnél is az a várakozás, hogy azt elmeszeli a Kúria.

Mindkettőnek lesz érzékelhető pénzügyi hatása. Az árfolyamréssel kapcsolatos döntés szakértők szerint keveset segít a devizahiteleseken, de az egyoldalú szerződésmódosítás tisztességtelensége már nagyobb hatású lehet.

A jogegységi döntésre a kormány is vár. A nemzetgazdasági miniszter a múlt héten államtitkárainak bemutatásakor a közeljövő feladatai között említette azt, hogy a kormánynak lépnie kell a jogegységi döntés ismeretében. Varga Mihály azt mondta: sokféle megoldás lehetséges, de a cél változatlan: ki kell vezetni a devizahiteleket.

A jogegységi döntés nem jogszabály, nem jelent automatikus változtatást a hitelszerződésekben, az csak a bíróságoknak ad útmutatást a folyamatban lévő perekben, ezért kell és fog a kormány lépni és javasolni a parlamentnek ehhez kapcsolódó jogszabályi változtatást.