A szövetség ezért kampányt indít a mentesítésre. Kezdeményezik valamennyi azbesztszennyeződés regisztrálását, a mentesítés biztonságos munkakörülményeinek megteremtését, a törvényi szabályozás módosítását, a mentesítésben résztvevő munkaadók és munkavállalók folyamatos kötelező képzését. Szorgalmazzák az azbeszt okozta megbetegedések elismerését, a munkavállalók kártalanítását.

Borsody Gábor, a szövetség elnöke az MTI-nek elmondta: fontos a széleskörű tájékoztatás, például arról, hogy miképpen kell viselkedni az azbeszttel szennyezett épületben, lakásban. A következő lépés a meglévő, de nem teljes körű azbesztkataszter kiegészítése. Az ehhez szükséges pénzhez pályázatokon akar hozzájutni a szervezet.

A szövetség közleményében emlékeztet arra: az Európai parlament tavaly márciusban - civil szervezetek kezdeményezésére - határozatot fogadott el az azbeszt elleni küzdelemről. A fejlett európai országok szakmai szervezetei 2023-ig szeretnék azbesztmentessé tenni a kontinenst, mivel évi 20-30 ezerre tehető az azbesztszennyeződéstől elhunytak száma. Magyarország az unióban közepesen szennyezett területnek minősül.

A 70-es évektől az építőiparban - előírásszerűen - használták tűzvédelemre a szórt azbesztet. A beépített mennyiség 400-450 ezer négyzetméterre tehető, ennek közel fele került panel lakóépületekbe - áll a közleményben.

Hangsúlyozzák, hogy az azbeszt belégzésének káros következményei 10-40 évnyi lappangás után jelentkeznek, rendszerint akkor már gyógyíthatatlan betegség formájában. Gyakori például a tüdő- és a gégerák.

A szövetség a közeljövőben kerekasztal-megbeszélést kezdeményez az érintett hatóságokkal, amelyek az elnök véleménye szerint eddig is támogatták a tevékenységüket.