A kutatás Magyarország szomszédjai és a visegrádi országok mellett Görögország, Oroszország, Ukrajna és a jugoszláv utódállamok adózási környezetét is vizsgálta.

A tájékoztatás szerint a társasági adó mértékét nehéz pusztán az adókulcsok alapján összehasonlítani, hiszen az adóalap számításának módja országonként jelentősen eltérhet, a legalacsonyabb és a legmagasabb kulcs közötti 17 százalékpontos eltérés azonban a Mazars szerint egyértelműen szemléletbeli különbséget takar.

A társasági adókulcs a Mazars által vizsgált piacok közül továbbra is Görögországban a legmagasabb (26 százalék), amelyet egy százalékponttal lemaradva követ Ausztria (25 százalék). A legalacsonyabb adókulcsot (9 százalék) változatlanul Montenegróban találták.

A 2014-ben társaságiadó-kulcsot változtató országok - az áfakulcs-emelési trenddel ellentétesen - egytől-egyig csökkentették az adó mértékét. Szlovákia visszatért a 22 százalékos kulcsra, Szlovénia és Ukrajna is egy-egy százalékponttal mérsékelte a társasági adókulcsot. Ukrajna esetében jelentősebb csökkentés (19 százalék helyett 16 százalék) volt tervben, a jelenlegi elképzelések szerint 2015-től további mérséklés várható.

Magyarország a 10-19 százalékos, sávos társasági kulccsal továbbra is egyedülálló, mivel a társasági adóban ez nagyon ritka. (Az adóalap 500 millió forintot meg nem haladó részére az adó 10 százalék, a fennmaradó részre pedig 19 százalék.) A 10 százalékos kulcs ugyanakkor egyértelműen a legalacsonyabbak között van, hiszen ennél alacsonyabb adókulcs csak a rekorder Montenegróban van - írja elemzésében a Mazars.

Egyes országok adópolitikájában regionális, illetve a tevékenységet ösztönző elemek is megjelennek.

A veszteséglevonást a legtöbb országban korlátozzák, ugyanis a forráshiányos költségvetések számára fontos a megfelelő adóalap, illetve az abból adódó garantált bevétel biztosítása. Magyarországon 50 százalékig lehet az adóalapot csökkenteni az előző évek veszteségével; a legtöbb országban magát a felhasználhatóságot kötik időkorláthoz: Oroszországban ez 10 év, Csehországban 5 év, Szlovákiában pedig a korábbi 7 év helyett 2014-től már csak 4 év veszteségét lehet "felhasználni".

Magyarország egyedülálló a vizsgált országok között abban is, hogy sem osztalékhoz, sem jogdíjhoz, sem kamathoz nem kapcsolódik forrásadó-levonás. A legtöbb országban ezekre a jövedelmekre forrásadót alkalmaznak, amely sok esetben az általános adókulcstól eltér, illetve egyezmények szabályozzák.

A társasági adóhoz kapcsolódó transzferárazásra vonatkozóan Bosznia-Hercegovina, Macedónia és Montenegró kivételével minden országban van valamilyen szinten dokumentációs előírás, az egyes államok szabályozottsági szintje azonban jelentős eltéréseket mutat. Míg Magyarországon a dokumentációs hiányosságok hosszú évek óta kiemelt mértékű bírságtétellel sújthatók, Ausztriában például nem kötelező a dokumentációkészítés, csupán az adóhatóság eseti kérésére. Csehországban ugyan készítendő, de annak hiánya esetén nem bírságolnak.

Az áfakulcs régiós átlaga 21 százalék, így Magyarország régiós összehasonlításban és az EU-s országok között is a legmagasabb, 27 százalékos áfakulccsal továbbra is magasan vezeti a felmérésben szereplő országok mezőnyét. A legalacsonyabb adókulcsok ismét a volt Jugoszlávia utódállamaiban találhatóak, például Bosznia-Hercegovinában 17 százalék.

A felmérés szerint úgy tűnik, hogy a költségvetési problémák enyhítésére több ország is hatékony eszköznek találja az áfa emelését, hiszen ezt több példa is alátámasztja: Horvátországban és Szerbiában a kedvezményes kulcs, míg Szlovéniában és Montenegróban a felső kulcs mértéke növekedett, az adó mértékét viszont egyik vizsgált állam sem csökkentette. Ukrajnában az előzetesen 2014-re meghirdetett áfacsökkentés elmaradt, és a jelenlegi tervek szerint csak 2015-től várható.