A jegybanki vezető abból az alkalomból nyilatkozott, hogy 2014. május 5-én, illetve június folyamán változnak az nhp feltételei. Kiemelte: az eddigi kihelyezés összege magasnak tekinthető, figyelembe véve, hogy szinte csak új hitelek finanszírozására fordítható az nhp második szakasza. A második fázis minden egyes forintjának a gazdasági növekedésre gyakorolt hatása kétszerese, háromszorosa az első szakaszénak - fűzte hozzá.

Elmondta: sokan kritikusan értékelik az nhp második szakaszát, ami az eredmények félreértelmezéséből fakad. A második szakasz kihasználását azonban sem az első szakasz lehívásához, sem a második szakasz teljes keretösszegéhez nem szabad hasonlítani. Az első szakasz mind időben, mind keretösszegben korlátos volt, emellett a hitelkiváltások megengedésével azt akarta az MNB elérni, hogy éles legyen a verseny a bankok között - emlékeztetett.

"A második szakasz 2000 milliárd forintos keretösszegével, illetve a teljes 15 hónapos futamidővel az MNB azt akarta üzenni, hogy a program időben és a keretösszeg tekintetében kevésbé korlátos, van elég idő arra, hogy a kis cégek jól megtervezett, produktív beruházásokra vegyenek fel kölcsönt. A cél egyértelműen a gazdasági növekedés támogatása lett" - húzta alá.

Az nhp egyik legnagyobb érdemének azt nevezte, hogy a kis- és középvállalkozói (kkv) szektorban a program segítségével elkerülték "a hitelezés összeomlását". Az elmúlt években folyamatos volt a hitelállomány zsugorodása, sőt, 2013 első felében már gyorsult is a visszaesés. Úgy tűnt, hogy sok kkv kedvező finanszírozás nélkül be fog dőlni, ami a foglalkoztatottság csökkenését is maga után vonta volna - mondta.

Az ügyvezető igazgató kiemelte: az nhp révén a kisvállalkozások körében a hitelezés visszaesése helyett elérték a hitelek növekedését, a teljes vállalati szektorban pedig a hitelállomány 5 százalékos visszaesése helyett ma már csak 1 százalékos a zsugorodás üteme.

Nagy Márton rámutatott: a teljes, mintegy 4000 milliárd forintos kkv-hitelállomány több mint 20 százaléka már az nhp első két szakaszához köthető, ami több mint 10 ezer kkv-hez kapcsolható.

Az idei május eleji változások között az egyik legfontosabb, hogy a forgóeszközhitelek maximális futamideje 1 évről 3 évre emelkedik. Ennek révén a kkv-k egy adott beruházáshoz köthető kezdeti megnövekedett forgóeszközigényüket hosszabb távon is fedezni tudják, ami segíti a cégek likviditását.

Emellett a faktoring bevonásával azon ügyfelek is finanszírozáshoz juthatnak, amelyek megfelelő biztosítékok hiányában eddig nem kaphattak forgóeszközhitelt, viszont jó kockázati besorolású vevőkörrel rendelkeznek.

Azok a kkv-k, amelyek jelenleg forgóeszközhitelből finanszírozzák likviditásukat, a faktoringra áttéréssel a felszabaduló biztosítékaikat beruházási hitelek felvételekor fedezetként használhatnák fel. Ez a finanszírozási forma várhatóan június elejétől válik elérhetővé, a Magyar Faktoring Szövetséggel egyeztetett részletszabályok kialakítása után.

Az MNB korábban közölte: tekintettel arra, hogy egyes beruházások átfutási és kivitelezési ideje akár éven túli is lehet, az év végéig tartó szerződéskötési időszakon túl további fél évet biztosít a beruházási hiteleknél ezek 2014 vége után fennmaradó részének lehívására. A szerződéskötésnek, valamint a hitelösszeg egy része lehívásának és felhasználásának 2014 végéig meg kell történnie. A lehívási határidő kitolása révén olyan nagyobb beruházások is finanszírozhatóvá válnak az nhp keretében, amelyeket az idén nem tudnak befejezni.

Az MNB nagy problémának tartja a nem teljesítő hitelek magas arányát és a portfólió-tisztítás alacsony dinamikáját a pénzügyi rendszerben. A kkv-k számára a továbbértékesítési célú kereskedelmiingatlan-vásárlás mellett lehetővé válik kereskedelmi ingatlanok bérbeadási célú megvételének a refinanszírozása is akkor, ha nem teljesítő vagy felmondott hitelhez kapcsolódik. Az nhp ezen módosításának célja a hitelintézetek portfólió-tisztításának elősegítése. A beragadt ingatlanok könnyebb eladhatósága a bankok lekötött tőkéjének felszabadításán keresztül javíthatja a hitelezést.