Európában európai témákkal kellene foglalkoznia a közgazdaságtannak is - hangsúlyozta Csaba László az InfoRádió Aréna című műsorában.

"Az ember megnézi a szakma vezető lapjait, azok nem írnak a közös agrárpolitikáról, a közös valutáról, egyáltalán nincs is benne a válság, mivel az elmélet szintjén nincs, csak a gyakorlatban. Hogy mi a teendő akkor, amikor nagy bankok megbuknak, és adófizetői pénzekkel mentik ki őket, vagy amikor társadalmak elöregednek, egyre kisebb az adóviselő képesség és egyre nagyobb az igény a jóléti szolgáltatások iránt, arról egy szó sem esik" - mutatott rá az egyetemi tanár.

"Azt gondolom, az európai közgazdaságtan az az, ami olyan témákkal foglalkozik, amelyek az európai unióba tömörült országok polgárait, vállalkozásait, bankjait , államigazgatásait foglalkoztatják, amiknek elemzése révén új felismerésekre jutunk mind a módszertanban, mind az eredmények tekintetében" - hangsúlyozta az egyetemi tanár.

Hozzátette: a közgazdaságtannak vissza kell helyeznie a jogaiba a valóság és a területi sajátosságok szempontjait.

Csaba László megjegyezte, hogy az amerikai közgazdaságtan felfogásában az európaival ellentétben nagy szerepet játszik, hogy nekik a pénz nem számít.

A közgazdász arról is beszélt, hogy a magyar gazdaság nem érzékeny a kamatmozgásokra.

"Magyarország kamat-érzéketlen ország, Nem azért döntenek egy-egy nagy fejlesztés mellett, mert a kamat alacsony, hanem mert mindenféle egyéb szakpolitikai vagy nagypolitikai okokból azt gondolják, hogy ezt meg kell csinálni" - jelezte.

"Ha a kamatszint egy ponttal több vagy kevesebb lenne, egész biztos vagyok benne, hogy sem a Ferencváros stadionját, sem a paksi atomerőmű második blokkját nem kalibrálnák másképpen. Pénzügyileg igen, de a döntés nem lenne más, mint most" - fűzte hozzá a közgazdász.

Megjegyezte, nem tud arra példát, hogy azért fogták volna vissza a költségvetési költekezést, mert a finanszírozás drága lett volna. Azért fogták eddig mindig vissza, mert jött az Európai Bizottság, vagy a Nemzetközi Valutaalap. De benne van a magyar alaptörvényben is, hogy évről évre kisebb hiányt kell elérni, a kormány politikájának sarokköve az adósságráta csökkentése.

"Ma már a kormány ellenfelei is elismerik, hogy az Orbán-kormányzat szakított a megelőző időszak költekező politikájával, de nem a kamatok miatt" - hangsúlyozta a közgazdász.

Ami pedig a vállalatokat illeti: Csaba László rámutatott, hogy hazánkban kétféle vállalatcsoport van. Az egyik nemzetközi piacon, például az anyavállalatán keresztül felvesz hitelt, vagy képes tőzsdén részvényt kibocsátani és olcsón pénzhez jutni, ami töredéke a banki költségekkel növelt kamatszintnek. Másrészt van a családi vállalkozások köre, akik nem tudnak felvenni hitelt, mert nincs akkora termelékenységük, hozamuk. Nekik egy bank nem fog hitelt adni, másfelől ez a cég, ha értelmes, nem is vesz fel kölcsönt. Maradnak a háztartások, akik pedig a devizahitelek miatt leépítették a kintlévőségeiket.

"Ez tehát egy rendkívül kamat-érzéketlen gazdaság" - hangsúlyozta Csaba László.